Feldmájer: Zsinagógáink többsége vagy elpusztult, vagy nem rendeltetésének célját szolgálja
MAZSIHISZ
Sok helyen már azt sem tudjuk, hogy zsinagóga volt, hiszen nem látszik rajta, úgy átépítették, ezért is nagy öröm számunkra, hogy Baja városa annak idején úgy döntött, hogy a zsinagóga a könyvek háza lesz – mondta Feldmájer Péter a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke pénteken Kiskunhalason a Magyar Posta a hazai zsinagógákat ábrázoló bélyegsorozatának legújabb címleteinek bemutatóján. Alábbiakban az eseményen elhangzott beszédet közöljük.
Ebben a bélyeg kibocsátási sorozatban az a magyarországi zsidóság szerepe, hogy próbálunk ötleteket adni a kiváló kezdeményezőknek, és így egyre több zsinagóga látható magyar bélyegeken.
A hatodik ilyen bélyeget adjuk ki az utóbbi időben. (A többes szám első személyért elnézést kérek, mert a bélyegeket a Posta adja ki, de mi ezt annyira sajátunknak érezzük, hogy úgy mondom, hogy „adjuk” ki, mert a szívünknek oly kedves épületeket lehet látni rajtuk.)
A sors úgy hozta most már második alkalommal, hogy két zsinagógát látunk két különböző bélyegen, egy olyan zsinagógát, amely működik, és egy olyant, amely már nem zsinagógaként működik.
A halasi zsinagóga, ez a gyönyörű kis épület betölti funkcióját, egy erős közösség áll mögötte. Köszönet a halasi zsidóságnak, köszönet Kiskunhalas városának, amely segíti az itteni közösség tevékenységét, és külön köszönet Raáb András Elnök úrnak, aki mindent megtesz azért, hogy ez az épület rendben legyen, hogy a közösség fejlődjön és gyarapodjon.
Ez a hitközség nagyon fontos számunkra, hiszen nemcsak a saját életét éli, hanem mint a Közép-Magyarországi Területi Csoportunk tagja, most már rendszeresen helyt ad az ifjúsági nyári táborunknak. A nyári tábor egyedülálló, mert nemcsak iskoláskorúakat, hanem csecsemő- és óvodáskorúakat is fogad, és ezáltal egy olyan nevelési programot valósít meg, ami nagyon fontos számunkra, hiszen már a kisgyermekeknek is meg tudjuk tanítani – a Róna rabbi úr segítségével –, mit jelent a zsidóság, mit jelent a zsidó élet.
Magyarországon több mint ezerötszáz zsinagóga volt a háború, a holokauszt előtt, egy-egy városban három-négy zsinagóga is volt. A legtöbb az nem ilyen gyönyörű, mint a halasi zsinagóga, hanem nagyon sok helyen kis falusi házakban működtek az imatermek, mert egy zsidó közösségnek a legfontosabb mindig az volt, hogy előbb létrehozza az iskoláját, és az imatermet, mert tudták, hogy a közösséget ez fogja összetartani.
Ma már a zsinagógák többsége vagy elpusztult, vagy pedig nem az eredeti célját szolgálja, amelynek építették, hiszen a mögötte lévő közösséget vagy elpusztították, vagy pedig arra kényszerítették az ateizmus éveiben, hogy eladja az épületét.
Sok helyen már azt sem tudjuk, hogy zsinagóga volt, hiszen nem látszik rajta, úgy átépítették, ezért nagy öröm számunkra, hogy Baja városa annak idején úgy döntött, hogy a zsinagóga a könyvek háza lesz. Az épület a tudomány, a kultúra céljait szolgálja. Nem építették át belül, hanem ma is olyan, ahogy azt eleink építették, és ott van a Városi Könyvtár. Köszönet Baja városának, hogy már évtizedek óta őrzi ezt a hagyományt, és az épületet a hozzátartozó emlékművel együtt gyönyörűen rendben tartja.
Bízom benne, hogy ezek a bélyegek nem csak nekünk, hanem az egész világnak azt üzenik, hogy Magyarországon nem sikerült elpusztatani a zsidóságot. Magyarországon él és virágzik a zsidó közösség.
Köszönet a Magyar Postának, hogy segít nekünk, mert nagyon fontos dolgot teljesít ezzel, és remélem, hogy újabb és újabb bélyegkiadásokon tudunk majd együtt dolgozni, és megmutatni, hogy Magyarországon ilyen gyönyörű dolgok is születnek.
