„Ne legyen valamely alávaló gondolat a te szívedben”
Jó szombatot, Shabat Shalom
A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 19:34 óra, az ünnep kimenetele: 20:41 óra.
A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 19:34 óra.
Szombat ünnepén a zsidó népnek vallási törvényei értelmében nem szabad munkát végeznie, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is. A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 20:41 óra után.
A Tórából ezen a héten az „RÖÉ” hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.
Egy gondolat az Hetiszakaszból:
„Ha lesz közötted szűkölködő testvéreid egyike, kapuid egyikében, a te országodban, amelyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked, ne keményítsd meg szívedet és ne zárd be a kezedet testvéred előtt, aki szűkölködő.” (Mózes 5. 15:7. ). Dr. Bernstein Béla fordítása.
RÖÉ – LÁSD ÉN TESZEK MA ELÉTEK ÁLDÁST ÉS ÁTKOT
(Mózes 5. 11:26.- 16:17.)
Nézz és láss. Előtted az áldás és az átok, rajtad a választás lehetősége, felelőssége. Vizuálisan két hegyre tekintve látni lehetett annak idején az áldást a Gerizzim hegyére tekintve és az átkot az Ébál hegyére nézve.
Pompás és tanulságos jelenet lehetett, amikor bizonyos törzsek elhelyezkedtek az egyik hegyen, mások a másikon, a papok leviták, kohaniták a völgyben álltak és sorolták az áldásokat. (Az áment a Gerizzim hegyén lévők mondták.) Majd az átkokat tolmácsolták (az áment ekkor az Ébál hegyén lévőktől hallhatták). Parancs, hogy a pogány kultuszt meg kell semmisíteni, ha belépnek az új országba. De a Teremtő nevét ne érje bántás. Ezért a szent tekercseket, imakönyveket, amelyekben a Mindenható neve szerepel, ha megsérül az írás, nem égetik el, hanem eltemetik vagy genizákba zárják.
A zarándokok a Jeruzsálem templomot keresték fel. Mivel ma központi szentély nincs, az utasítás a zsinagógák látogatására érvényes. Az áldozatokat a Szentély idejében máshol nem volt szabad bemutatni. Mivel nincs szentély (mert lerombolták), nincs áldozat, helyébe lépett az ima.
A vér fogyasztásának tilalma ezen szidrában is olvasható. Felsorolja a hetiszakaszt a második könyv semini szakasza után ismétlésként az ehető állatokat. A négylábúaknál a hasított patájú és a kérődző fogyasztható, a halaknál úszószárny és pikkely szükséges, hogy ehető legyen. A madarak közül az általános elv, ne éljen mocsárban és ne legyen ragadozó. A tiltott madarak hosszú sora szerepel az írásban. Ilyen a strucc, fecske, sirály, karvaly, kuvik, bagoly, pelikán, héja, buvár, gólya (pedig chászida a neve), gém, banka és denevér. A tiszta szárnyas ehető. A Talmud megnevezi az aprójószágok másodlagos jeleit, hártya az ujjak között, sarkantyú, stb. A Tórában harmadszor is le van írva: ne főzd a gödölyét az anyja tejében. Ez a mondat a húsos és tejes ételek elválasztására utal.
A termésből tizedet adtak, a bölcsek meghatározták a tizedek nemét. Volt, amit fölvittek a zarándok ünnepeken Jeruzsálembe, el kellett látni a levitákat, (ők adták adományuk tizedét a kohénoknak) és a szegényeket.
A hetedik év a smíta, amikor a földet nem művelték, de ami mégis termett, azt a gazdán kívül a rászorulók is elvihették. A smíta az adósság elengedésének éve is volt. Mivel a szidra a zarándok ünnepeket számba veszi, pészach, svüot, szukot. A diaszpórában a hetiszakasz ezen részét a zarándok ünnep utolsó napján felolvassák.
Pészach: kalászérés és árpaaratás, valamint az Egyiptomból való kivonulás ünnepe, hét napig csak kovásztalan ételeket szabad enni (a diaszpórában nyolc napig). Sövuot: a hetek ünnepe, az aratás ideje, a Tóra adásának napja.
Szukot: sátrak ünnepe, a betakarításé és emlékezés arra, hogy őseink 40 évig vándoroltak a pusztában, amikor is sátrakban laktak.
Deutsch Gábor / Forrás: OR-ZSE
