Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

Ausztrália: Nem adják ki Zentai Károlyt

MTI

Az ausztrál legfelsőbb bíróság úgy döntött: nem adható ki Magyarországnak a háborús bűncselekménnyel gyanúsított Zentai Károlyt. A 90 éves Zentai a második világháború alatt a náci rezsimmel szövetségben álló magyar hadseregben szolgált.


A náci háborús bűnösöket felkutató Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 novemberében halálra kínzott egy 18 éves zsidó fiút, amiért nem viselte a megkülönböztető jelzést, a sárga csillagot, majd holttestét a Dunába dobta. Zentai felkerült a jeruzsálemi szervezet „tíz legkeresettebb náci bűnözőt” felsorakoztató listájára.

Budapest 2005-ben kérte az ausztrál hatóságoktól a Perthben élő férfi kiadatását. Az ausztráliai szövetségi rendőrség még 2005-ben őrizetbe vette Zentait, és megkezdte ellene a kiadatási eljárást.

Az ausztrál kormány 2009-ben jóváhagyta Zentai kiadatását, de a szövetségi bíróság első fokon érvénytelenítette a döntést, arra hivatkozva, hogy a „háborús bűn” vétsége a gyilkosság idején még nem szerepelt a magyar jogrendben, így Zentait nem lehet átadni a magyar hatóságoknak. Az ausztrál kormány szerint hibás döntés született az ügyben, ezért a legfelsőbb bírósághoz fordult, amely tavaly decemberben úgy határozott, hogy a canberrai vezetés megfellebbezheti a szövetségi bíróság ítéletét.

Stephen Lloyd, a kormány által megbízott ügyvéd a legfelsőbb bírósági vizsgálat márciusi kezdetekor elmondta: mint megtudták, Magyarország álláspontja az, hogy a Zentai által állítólag elkövetett gyilkosság bűncselekménynek minősül, amelyet az 1944-ben érvényben lévő magyar törvény is annak ismert el.

A legfelsőbb bíróságnak az Ausztrália és Magyarország között érvényben lévő kiadatási egyezményt figyelembe véve azt kellett megvizsgálnia, hogy az ügyre vonatkozik-e a „kettős büntethetőség” elve, amelynek követelménye, hogy a szóban forgó cselekmény mind az elfogatóparancsot kiadó, mind az azt végrehajtó állam joga szerint bűncselekménynek minősüljön. A bíróság megítélése szerint a „háborús bűn” vétsége az áldozat halála idején még nem szerepelt a magyar jogrendben.

Charles Zentai, aki jelenleg feltételesen szabadlábon van, az 1950-es években vándorolt ki Ausztráliába, ahol állampolgárságot kapott. Tagadja, hogy részt vett volna a zsidó fiú megölésében, és azt állítja, hogy a kérdéses időszakban nem is tartózkodott Magyarországon.


Kapcsolódó cikkek

Categories:
Ezek is érdekelhetnek
********************
[pvt_monthly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_weekly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_daily_toplist post_type="post" limit=3]
Search toggle