Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

Egyházügyi államtitkár: a gyűlölködésnek nincs helye a mai közéletben

MTI

Magyarország kormánya továbbra is a legszigorúbban lép fel minden szélsőséges, rasszista, antiszemita, gyűlölködő megnyilvánulás ellen – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a roma holokauszt nemzetközi emléknapján, csütörtökön Budapesten.


romaholokauszt.jpgromaholokauszt.jpg
Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Hölvényi György a Holokauszt Emlékközpontban tartott megemlékezésen hozzátette: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyűlölködő hangokat visszaszorítsa, és az ország valamennyi polgárát megvédje a támadásoktól. Hangsúlyozta, hogy a borzalmaknak nem szabad még egyszer bekövetkezniük, ezért a gyűlölködésnek nincs helye a mai közéletben.

Az államtitkár leszögezte: nem fogadható el, nem engedhető meg mások testi vagy lelki fenyegetése, az élők vagy a holtak meggyalázása, sem pedig a kollektív megbélyegzés. Hölvényi György arra is felhívta a figyelmet, hogy Európa története nemcsak a bosszú és a háború története, hanem a megbocsátásé és a párbeszédé is. Ezért szerinte kihívás és fontos feladat a megbékélés, az elfogadás kultúrájának a terjesztése, és közlése szerint ebben Magyarország kormánya kezdeményezőként részt kíván venni.

Az államtitkár szerint rá kell döbbenteni a gyűlölködőket, a gyűlöletet szítókat arra, hogy amit képviselnek, az elfogadhatatlan, hogy a másik ember a saját embertársuk, honfitársuk. Schiffer András (LMP) a Wallenberg Emlékbizottság tagjaként arról beszélt, hogy a szembenézést, a történtekről való nyitott diskurzust veszélyezteteti, ha bármely szenvedéstörténetet valamelyik politikai erő ki akarja sajátítani. „Ahogy Trianon nem lehet az egyik oldalé, ugyanúgy a holokauszt nem lehet a másik oldalé, és fordítva” – fűzte hozzá.

A képviselő arról is beszélt, hogy az erkölcsi rend fenntartásához határozott nemet kell mondani a kollektív felelősségre, és határozott igent az egyén morális felelősségére. Schiffer András – felidézve a néhány éve történt romagyilkosságokat is – kritikaként úgy fogalmazott: három éve nem tisztázott a magyar rendvédelmi szervek felelőssége abban, hogy hónapokon keresztül elvetemült és könyörtelen gyilkosok szabadon vadászhattak honfitársainkra, azok cigány származása miatt.

Balogh András (MSZP) ugyancsak a Wallenberg Emlékbizottság tagjaként arról beszélt, a mostani megemlékezés arra hívja fel a figyelmet, hogy a romák a magyar társadalom szerves részei, és ami velük történik, az mindenkivel megtörténhet. Véleménye szerint alapvető változtatásokra lenne szükség a társadalomban, amelyben az alapvető anyagi és szellemi igények kielégítése mindenki számára lehetővé válik.

Izsák Rita, a Tom Lantos Intézet igazgatója a rendezvényen azt mondta, a náci bűnösök felelősségre vonása és az igazságtétel nem alternatívája, hanem elengedhetetlen feltétele a tartós békének és az együttélésnek.

A rendezvény résztvevői a II. világháborúban Európa-szerte tízezrével meggyilkolt szintikre és romákra is emlékeztek. A Páva utcai intézményben tartott megemlékezésen jelen volt az Amerikai Egyesült Államok, Auszrália, Izrael és Nagy-Britannia budapesti nagykövete, valamint a diplomáciai testület több tagja is.

A Páva utcai emlékközpontban tartott rendezvény után a résztvevők a IX. kerületi Nehru parton lévő, a roma holokauszt (porrajmos) áldozatainak tiszteletére állított emlékműnél helyeznek el koszorúkat és gyújtanak mécseseket.

A Tom Lantos Intézet által kiadott írásos összegzésben az áll: a magyarországi cigányságot is sújtó porrajmos története nem dokumentálható pontosan, de annyi bizonyos, hogy Magyarország 1944. március 19-ei német megszállását követően számos roma került először Komáromba, a Csillagerődbe, majd onnan különböző koncentrációs táborokba. Hozzátették, különböző becslések szerint 20-70 ezer roma ember esett a geocídium áldozatául.

A Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg arról, hogy 1944. augusztus 2-án éjjel az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban néhány óra alatt több mint háromezer roma embert gyilkoltak meg.


Kapcsolódó cikkek

Categories:
Ezek is érdekelhetnek
********************
[pvt_monthly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_weekly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_daily_toplist post_type="post" limit=3]
Search toggle