Ókori zsinagóga maradványait tárták fel Galileában
Monumentális ókori zsinagóga maradványait tárták fel Izrael északi részén, Galileában.
Amerikai, kanadai és izraeli régészek második éve végzik a Kinneret-tótól (Galileai-tengertől) északnyugatra fekvő Hukok ókori város feltárását, amelyről a Krónikák első könyve tesz említést.
Az ősi település Kafarnaum (Kapernaum) és Magdala bibliai városoktól 3-4 kilométerre nyugatra található – olvasható a az Israel National News és a Times of Israel angol nyelvű izraeli hírportálokon.
A zsinagóga a késő római korból, az i.sz. 4-5. századból származik. Az idei ásatási szezonban napvilágra került az épület színpompás mozaikpadlójának egy része. Az ásatásokat irányító Jodi Magness, az Észak-Karolinai Egyetem régésze szerint művészi kivitelű mozaikról van szó: ábrái női portrékat, Sámsont, valamint két rókát jelenítenek meg, amelyek farkához égő csóvát kötöttek.
A rókákról a Bírák Könyve így ír: „Ezzel Sámson elment, fogott háromszáz rókát, s szerzett egy csomó csóvát. Az állatokat farkuknál összekötötte egymással, és minden két farok közé tett egy csóvát. Aztán meggyújtotta a csóvákat, és nekieresztette a rókákat a filiszteusok vetéseinek. Így meggyújtotta a kévéket meg a lábon álló vetéseket, aztán a szőlőket és olajfákat is.”
A mozaikpadló sérült héber felirata „jó cselekedetekre” buzdítja a gyülekezet tagjait. „A zsinagóga építésénél felhasznált monumentális kövek és a rendkívül apró darabkákból kirakott, művészi kivitelű mozaikpadló arra utal, hogy nagyon költséges építményről van szó” – hangsúlyozta Magness.
A leletegyüttes igen jelentős, hiszen a késő római korban ritkaságszámba ment az olyan zsinagóga, amelynek mozaikpadlója bibliai jeleneteket ábrázol – fejtette ki.
A mozaikpadlót átmenetileg betemették, hogy megvédjék, és csak 2013-ban tárják fel ismét, amikor folytatódnak ásatások.
