Héber érettségi: talán mégis – mérlegel a minisztérium
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma oktatásért felelős államtitkársága mérlegeli a héber nyelvet oktató középiskolák vezetőinek kérését, amely arra irányul, hogy a héber nyelv továbbra is érettségi vizsgatárgy maradhasson – közölte az államtitkárság hétfőn az MTI-vel.
A tárca vezetőjének, Balog Zoltánnak múlt héten írt levélben az érintett iskolák vezetői rámutattak: az esélyegyenlőség, a szabad vallásgyakorlás és a hagyományok őrzése szempontjából egyaránt nélkülözhetetlennek tartják, hogy héberből a jövőben is lehessen érettségi vizsgát tenni.
Az oktatási államtitkárság az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta, ugyanezt a mérlegelést – igény esetén – más nyelveknél is megteszik. Utaltak arra, hogy az érettségi szabályok változtatásának célja a vizsgarendszer egyszerűbbé, átláthatóbbá és költséghatékonyabbá tétele, mivel egy-egy tantárgyi vizsga előkészítésének költsége milliós nagyságrendű, ezért csökkentették azon vizsgatárgyak számát, amelyek iránt csekély volt az érdeklődés.
„A szabályok változásai sem a zsidó vallás gyakorlatát, sem az etnikai kisebbségi létezés feltételeit, sem a hagyományok megtartását nem veszélyeztetik” – emelte ki a az államtitkárság.
A közleményben rámutattak arra is, hogy „kevesebben kívántak érettségi vizsgát tenni héber nyelvből, mint ahányan a választhatóság visszaállítása érdekében aláírták az emberi erőforrások miniszteréhez intézett levelet”. Összesítésük szerint az utóbbi nyolc évben – egy kivétellel – évente tíznél kevesebben jelentkeztek héber nyelvből érettségi vizsgára: 2005-ben hárman, 2006-ban, 2007-ben és 2009-ben öten, 2011-ben hatan, 2012-ben heten, 2008-ban kilencen, 2010-ben pedig tizennégyen.
A miniszternek írt levél aláírói között szerepelnek a bejegyzett magyarországi zsidó felekezetek vezetői, Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, Schőner Alfréd, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem rektora, az Izraeli Kulturális Intézet vezetői, a héber nyelvet oktató középiskolák pedagógiai és vallási vezetői, a héber nyelv érettségitétel-készítő bizottságának vezetője és tagjai, továbbá több magánszemély.
Levelükben emlékeztettek arra: a június elsejei kormányrendeletből az derül ki, hogy a héber nyelv nem szerepel a tételesen felsorolt érettségi vizsgatárgyként megjelölt idegen nyelvek között. Mivel a magyarországi zsidóság nem nemzetiség, a törvény által vizsgatárgyként megjelölt nemzetiségi nyelvek közé sem sorolható be. Felhívták a figyelmet arra, hogy a módosítás tervezetének elkészülte és a kormányrendelet megjelenése között eltelt időben bizonyos nyelvek visszakerültek az érettségi vizsgatárgyak közé.
Kitértek arra is, hogy a héber nyelv mint érettségi vizsgatárgy megszüntetésének tervezetére reagálva május 2-án a három magyarországi zsidó iskola aláírásával, a héber érettségitétel-készítő bizottság levelet írt Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárnak, felhívva figyelmét a héber nyelv mint érettségi vizsgatárgy fontosságára, erre azonban nem érkezett érdemi válasz.
Verő Tamás rabbi korábban az MTI-vel azt közölte: május 2-i levelükben egyebek mellett azt írták, „természetesen egyetértünk azon törekvéssel, miszerint a vizsgarendszerre vonatkozóan is alkalmazni kell a költséghatékonyságot”, ugyanakkor hozzátették, hogy a héber nyelv ismerete nélkül sem a zsidó vallás gyakorlata, sem pedig az etnikai kisebbségi létezés feltételei nem biztosítottak.
Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár az MTI megkeresésére akkor az érettségi változásait rögzítő kormányrendeletben foglaltakat a vizsgarendszer ésszerűbb és költséghatékonyabb átalakításának szándékával indokolta. Közleményében rámutatott: az érettségi változásait rögzítő kormányrendelet elfogadása után érkezett hozzájuk a megkeresés a héber nyelv érettségi vizsgája ügyében.
A kormányrendelet szerint a jövőben angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol, japán, kínai, latin nyelvekből, továbbá a magyarországi nemzetiségek nyelvei közül a magyarországi középiskolákban oktatottakból érettségizhetnek a diákok – tette hozzá.
