Szőnyeg alá söpört évek – feltárja nemzetiszocializmus alatti történetét az osztrák vasút
Forrás: Múlt-kor
Az osztrák állami vasúttársaság nemzetiszocializmus alatti történetét dolgozza fel az a kiállítás, amely a héten nyílt meg Bécsben.
A Szőnyeg alá söpört évek – vasút és nemzetiszocializmus 1938–45 című tárlat a vasút felkérésére végzett kétéves kutatómunka eredménye. Az idén 175 éves vállalat most először vállalkozott az időszak átfogó feldolgozására.
Christian Kern vezérigazgató a megnyitón a vállalat történetének „legsötétebb szakaszának” nevezte az 1938–45 közötti éveket. A mai Osztrák Szövetségi Vasutaknak (ÖBB) a bécsi Prater mellett álló irodaépületében berendezett tárlat dokumentumokkal, személyes élettörténetekkel, fotókkal illusztrálja a történelmet.
A vasút mint szállítóeszköz nélkül nem történhettek volna meg a tömeges deportálások, de a náci német hadsereg háborús előrenyomulása sem. Az osztrák vállalatot – akkori nevén BBÖ-t – már néhány nappal a náci csapatok ausztriai bevonulása után a Birodalmi Német Vasúthoz csatolták. A cég dolgozóival, szerelvényeivel és infrastruktúrájával együtt a náci birodalmi gépezet része lett. A deportálások első számú eszköze volt, és szakértői részt vettek koncentrációs táborok létesítésének véleményezésében is.
A vállalatnál rövid időn belül elkezdődtek a tisztogatások: míg az összeolvadás után elbocsátották a dolgozók húsz százalékát, köztük zsidókat, politikailag másként gondolkodókat, miközben a korábban illegalitásban működő nemzetiszocialista mozgalom kilencezer tagja nyert felvételt a vállalathoz. A vasút dolgozóinak fontos szerepet szántak a háborús gépezetben: „mindenkor fenntartás nélkül” a nemzetiszocialista állam szolgálatában kellett állniuk, miközben kiterjedt politikai ellenőrzés és megfigyelés alatt voltak.
Kétszázezer osztrák zsidó, csaknem az egész ausztriai zsidóság kényszerült hazája elhagyására, vagy került koncentrációs táborokba a világháború alatt, köztük Auschwitzba, de a távoli Lettországba is. Mintegy 65 ezer osztrák zsidó és nyolcezer roma és szinti halt meg a koncentrációs táborokban. Több ezer szlovén nemzetiségű osztrák állampolgárt deportáltak és köteleztek kényszermunkára 1942-ben. Maga a beolvasztott osztrák vasút 15 ezer kényszermunkást foglalkoztatott.
A deportálások nemcsak Ausztriában, de az egész náci birodalom területén elsősorban vasúton zajlottak. Európában mintegy hárommillió embert szállítottak vasúttal megsemmisítő táborokba. „A számtalan deportálás révén a vasút közvetlenül részt vett a holokausztban, és vele a vasúti dolgozók is” – fogalmaztak a kiállítás ismertetőjében.
1941-től megsokasodtak a tömeges deportálások. A kutatómunka feltárta azt is, milyen lélektelen bürokratikus szervezés mellett zajlott az emberek haláltáborokba szállítása. A halálba szállítottak egy részének menetjegyet kellett váltania.
A vasút, különösen a pályaudvarok, a nemzetiszocialista propaganda eszközei és színterei is voltak. Adolf Hitler 1938 áprilisában különvonattal járta be a jelentősebb osztrák pályaudvarokat, és beszédeket tartott.
A BBÖ dolgozóinak egy része ugyanakkor részt vett a nemzetiszocializmussal szembeni osztrák ellenállásban. Emiatt 154 vasúti dolgozót ítéltek halálra és végeztek ki. Másfél ezren fegyházba vagy koncentrációs táborba kerültek. A szabotázsakciókkal vonatok célállomását cserélték fel szándékosan, szerelvényeket tettek menetképtelenné vagy síneket robbantottak fel. De, mint az a kiállítás anyagából kiderül, kevesebb is elég volt a halálos ítélethez: egy szerelőmunkást azért végeztek ki hazaárulásra történő előkészület címén, mert 40 márkát gyűjtött össze egy deportált zsidó család megsegítésére.
A háború végén a vasút többségében náci beállítottságú vezetőségi tagjainak egy része eltűnt, másokat elbocsátottak. Noha 2000-ben az ÖBB 14,5 millió eurót fizetett be a kényszermunkások kártalanítására létrehozott, összesen 436 millió eurós osztrák Megbékélési Alapba, a vállalat most először foglalkozik kimerítően saját 1938 és 1945 közötti történetével.
