Schweitzer József: Minden gyűlölködést vessünk ki a nemzet életéből
Szükségünk van jó viselkedésmintákra, amelyeknek a puszta léte harcot jelent az intolerancia és a gonoszság ellen, amelyek reményt és bátorságot öntenek belénk, s egy jobb jövő eljövetelét jelzik – mondta Per Westerberg, a svéd Országgyűlés elnöke vasárnap Budapesten, az Élet menete rendezvényén.
A menetet Bácskai János, a IX. kerület fideszes polgármestere és Kiss Péter MSZP-s parlamenti képviselő indította el, akik beszédükben az emlékezés és az emlékeztetés fontosságát hangsúlyozták. Bácskai János azt mondta: az Élet menete az összetartozásról szól, hogy ne túlélni, hanem élni tanítsuk gyermekeinket.
Kiss Péter beszédében úgy fogalmazott: „olyan időket élünk, hogy ez az esemény, nem lehet pusztán kegyeleti jellegű, mert a náci Magyarország tradícióját és gonosz szellemiségét megidéző Jobbik-képviselők immár az ország házában jelenítik meg azt a nemzetpusztító, átkozott örökséget, amely miatt közel 600 ezer magyar zsidó, több ezer roma és más közösséghez tartozó ártatlan vére hullt”.A svéd házelnök a budai rakparton összegyűlt sok ezer ember előtt úgy fogalmazott: Raoul Wallenberg diplomata példa mások számára, nemcsak nemzeti hős, hanem erkölcsi bátorsággal és tettrekészséggel bíró, világszerte elismert humanista. Amit tett, nemcsak az általa megmentettek és a következő nemzedékek számára fontos, hanem Svédország külföldi megítélése szempontjából is – tette hozzá.
Per Westerberg hangsúlyozta: az embermentő Wallenberg példája emlékeztet bennünket erkölcsi felelősségünkre, mert „kötelességünk válaszolni a demokrácia és az emberi jogok ellen kihívást intéző erőknek, kötelességünk emberségesnek lenni”. Wallenberg tettei arra emlékeztetnek bennünket, hogy támogatnunk kell a totalitárius rendszerek demokratizálását – szólított fel.
Reuven Rivlin, az izraeli parlament elnöke videóüzenetében a világtörténelem legnagyobb népirtásának nevezve a holokausztot, s arra hívta fel a figyelmet, hogy a rémtetteknek soha többé nem szabad előfordulnia, és Izrael sem engedi, hogy a soa feledésbe merüljön.
Horváth János, a parlament korelnöke arról beszélt, hogy „nem a magyar nép kívánsága, felelőssége volt a népek elhurcolása”, a szélsőséges politika több százezer nem zsidó áldozata. Emlékezni kellene azokra is, akik a háború alatt zsidó embereket bújtattak, és tiszteletükre emléktáblát kell avatni, illetve ösztöndíjat kell alapítani – hangsúlyozta.
életmente_2012_mti_1.jpg
Fotó: Kallos Bea / MTI
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek – akinek beszédét többször éljenző taps szakította meg – hangsúlyozta: a kereszténység nem fér össze az antiszemitizmussal, a gyűlöletkeltéssel, és az indulatok szításával semmilyen vallási közösség, semmilyen népcsoport ellen. Rámutatott: Jézus főparancsként tanította azt, ami ott áll a héber Biblia lapjain is: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!”
Megemlítette, hogy az Élet menete a Salkaházi Sára-rakpartról indult el, ahonnan Boldog Salkaházi Sára katolikus szerzetesnőt azokkal a zsidó asszonyokkal és gyerekekkel együtt lőtték a Dunába, akiket a rendházban rejtegetett. A bíboros szólt arról: az antiszemitizmus nem fér össze az emberséggel, mert „a Biblia szerint minden ember Isten teremtménye.”
Erdő Péter kiemelte: a gyűlölködés, az antiszemita, a rasszista beszéd és cselekvés mindig mérgező, független attól, hogy azt ki teszi vagy mondja, milyen célból vagy okból, az mindig elfogadhatatlan. Ha ebben egyetértünk, ha ezt elismerjük – és nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is -, akkor van esélyünk. Akkor megtaláljuk azokat a közös erkölcsi alapokat, amelyekre életünket, országunkat és jövőnket építhetjük – tette hozzá.
Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi – aki Erdő Péterrel együtt érkezett a színpadra – azt mondta: emlékeznünk kell a halálmenetekre „Élet menete” jeligével, és „mindarra, ami velünk történt”. Mi megmaradtunk a halálmenetekből, hogy emlékezzünk azokra, akik áldozatául estek a rettenetnek – jegyezte meg.
Emlékeztetett arra, Salkaházi Sára tanúsága annak, hogy a gyűlölet nem válogatott, és az embermentőket ugyanúgy elpusztították, mint a mi testvéreinket. Szavai szerint Isten arra tanít minket, hogy minden gyűlölködést vessünk ki a nemzet életéből. Lehetnek viták, de nem lehetnek ellenségeskedések, mert azok csak romboláshoz vezetnek.
Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke beszédében azt mondta: „ahhoz, hogy a tudatlan elmékben ne a gyűlölet és az előítélet uralkodjon, újra meg újra fel kell idéznünk a történelem sötét korszakait és megértetni gyermekeinkkel a XX. század szörnyű rémtetteit”. Fischer Iván karmester szavait idézve annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy „Európában ma nem az euro van legnagyobb veszélyben, hanem a tolerancia”.
A holokauszt 600.000 magyar áldozatának emlékére 600 fehér léggömböt, valamint négy óriás meteorológiai léggömböt eresztettek az égbe. Az óriás léggömbön a svéd, az izraeli, az EU-s és a magyar zászló volt látható.
Az eseményen részt vett több holokauszt túlélőn kívül Peter Slipper, az ausztrál parlament alsóházának elnöke, Kövér László, a köztársasági elnök feladatait ellátó házelnök, Lezsák Sándor, a parlament elnökének feladatait ellátó alelnök, Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnökök, Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége, a diplomáciai testület képviselői, valamint Feldmájer Péter a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke és Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója.
Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját. A magyarországi zsidóság gettókba zárása 1944. április 16-án kezdődött meg Kárpátalján, az akkori Magyarország területén. Ezt követte ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba hurcolásuk. Néhány hónap alatt több százezer vidéki magyarországi zsidó embert gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban. (MTI)