Beszélnünk kell róla – Pápára érkezett az Élet Menete kiállítása
Nagy Imre / Napló-online
Pápa – Különös vagon áll hétfő reggel óta a vasútállomás egyik sínpárján. Marhavagon, rámpája mellett kétoldalt összedobált bőröndök, belül megdöbbentő fekete-fehér fotók a holokausztról, padlóján számtalan odafestett lábnyom, a haláltáborokba hurcolt zsidók emléke.
Beszélnünk kell róla, hiszen az újabb holokauszt megtörténtét az oktatás és a felvilágosítás előzheti meg – fogalmazott a vándorkiállítás megnyitóján Gordon Gábor, a szervező Élet Menete Alapítvány magyarországi vezetője, aki Wallenberg, „az igaz ember” századik születésnapjára is felhívta az emlékezők figyelmét.
Amikor itt Pápán a holokausztról emlékezünk, akkor nem pusztán az egykori pápai zsidó közösség tagjairól, hanem pápai polgárokról is emlékezünk. A holokauszt nem csak a zsidó nép tragédiája, az a magyar nemzet tragédiája is – fogalmazott dr. Áldozó Tamás polgármester. Forgács János bácsi tizenhat évesen járta meg a birkenaui poklot. Megrázó visszaemlékezését döbbenten hallgatták a pápai iskolások. A megszólalók közt ott volt Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, és Verő Tamás rabbi, valamint Novák Ilona múzeumpedagógus, a kiállítás kurátora is.
A kiállítás egy mementó. A cél, hogy az ország nagyobb településeit végigjárjuk vele. Pápán is szeretnénk mementót állítani a városból és a környékről elhurcolt zsidó honfitársaink emlékére. Az emlékezés mellett másik célunk az emlékeztetés, főként a fiatalok figyelmének felkeltése – fogalmazott a múzeumpedagógus, aki a megnyitót követően tárlatvezetést tartott a diákoknak. A kiállítás egy hétig tekinthető meg, reggel nyolc és délután három óra között.
| Az Élet Menete Alapítvány kiállítása 2007 márciusa óta járja az országot, egy-egy hétre megállva a legkülönbözőbb településeken. Pápa az ötvenedik város, ahol a múzeum megtekinthető. Több mint nyolcvankilencezer jóérzésű zsidó és nem zsidó ember látta Magyarországon a soá-t nem mindennapi módon bemutató kiállítást – fogalmazott Gordon Gábor. A fotókat a Magyar Nemzeti Múzeum archívumából válogatták, a német katonai és a magyar csendőri egyenruha a Hadtörténeti Múzeumból való, de az összeállításban közreműködött a Közlekedési Múzeum és a MAFILM is. |
