Elhagyta szülőföldjét egy Kossuth-díjas magyar író
Mazsihisz
A magyarországi zsidóság mély szomorúsággal értesült arról, hogy hét évtizeddel a magyarországi zsidóüldözések után, a mai Magyarországon újra érezhető antiszemita támadások emigrációba kényszerítettek egy magyar írót.
Az 1930-as, ’40-es években a magyar értelmiség legjobbjai – zsidók és nem zsidók – írók, zenészek, színészek kényszerültek elhagyni a vesztébe rohanó országot, mert nem bírták elviselni az egyre fokozódó gyűlölet légkörét. Köztük az egyik legkiválóbb Bartók Béla, a világhírű magyar zeneszerző, hazájától távol, száműzetésben halt meg.
Napjaink Magyarországán Kertész Ákos Kossuth-díjas magyar író, aki számos írásával bizonyította Magyarország és a magyar kultúra iránt érzett mély szeretetét, úgy érezte, hogy nem bírja tovább az ellene indított szellemi hadjáratot, az antiszemita atrocitásokat, a fizikai fenyegetettséget, s ennek hatására menedékjogot kért Kanadában.
Az őt ért kritikák jogosak és megkérdőjelezhetetlenek. Azonban az ellene indult túlzó és ízléstelen támadások végül oda vezettek, hogy a szélsőjobboldali hecckampány hatására a budapesti Városházát uraló konzervatív többség, zsidóellenes érzelmektől is indíttatva, megfosztotta őt díszpolgári címétől.
Az utóbbi időben a magyar irodalmi és művészeti élet több kiválósága hagyta el Magyarországot, köztük Kertész Imre, az egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjas is, aki vélhetően a kialakult társadalmi légkör miatt nem kíván pár napnál több időt tölteni szülőföldjén.
Kertész Ákos elkeseredett, de jól megfontolt és okkal meghozott döntése különös súllyal hívja fel a figyelmet arra, hova juttatta Magyarországot az egyre hangosabb antiszemitizmus.
A kormánynak, és az egész magyar társadalomnak ismételten át kellene gondolnia, hova vezet a szélsőjobboldal által felszított faji gyűlölet, hova vezet, ha az antiszemita köröket nem utasítják el, és látszólag vitatkozva velük baráti kezet nyújtanak feléjük.
