Hagyományláncolat és modernitás
Vallási néprajzi konferencia / Szeged, 2012. február 28-29.
A rendezvény történeti és recens perspektívából közelíti meg a zsidó hagyomány és a modernitás kérdését. Történeti, néprajzi, nyelvészeti és kulturális antropológiai előadások keretében nyomon követhetjük a magyarországi zsidóság vallási életének változását, a különböző csoportstratégiák válaszadási kísérleteit, amelyek együtt változtak a magyarországi társadalom hatalmi, gazdasági és kulturális kereteivel.
2012. február 28. (kedd)
SZTE-BTK Kari Konferenciaterem
Egyetem utca 2.
10.30 Szeged és a zsidó folklorisztika
(Előadók: Oláh János, Markovics Zsolt, Barna Gábor)
A zsidó felvilágosodás létrehozta saját tudományosságát. Ennek keretében a hagyományos talmudtanulás mellett tág teret nyert a modern racionális történeti kritika is. A modern zsidó tudományosság egyik magyarországi vidéki központja Löw Lipót és Löw Immánuel főrabbik révén Szeged volt. A Wissenschaft des Judenthums hagyományát a második világháború után tovább vivő Scheiber Sándor rabbi egyetemi kapcsolatai révén rövid ideig szintén Szegedhez kötődött.
14.00 A zsidó hagyományok és modernitás
(Előadók: Bányai Viktória, Komoróczy Szonja, Pejin Attila, Zima András)
Magyarország a Habsburg Birodalom keretében a zsidó migráció egyik kedvelt célpontja volt. A cseh-morva területekről érkező zsidóság mellett jelentős galíciai bevándorlással is számolhatunk. A szekció migrációs és integrációs stratégiák vallási hagyományra gyakorolt hatását mutatja be a családi emlékezetek, a nyelvében változó vallási irodalom, az egyleti élet és a módosuló jövőképek, közösségi célok példáin keresztül.
16.30 Modernizáció és integráció
(Előadók: Mód László, Urbancsok Zsolt, Fábián Borbála, Gyöngyössy Orsolya, Kunt Gergely)
Az emancipáció és a hozzá vezető út csupán a befogadás jogi kereteit teremtette meg. Az integráció társadalmi térben zajló útjai viszonyt egyéni és közösségi, s nem utolsó sorban csoportközi stratégiák és változó lehetőségek eredménye volt. A szekció keretében többgenerációs családi stratégiák, egyéni gazdasági és társadalmi sikerek, valamint a nemzedékek közötti viszony alakulásába nyerhetünk betekintést.
2012. február 28. (kedd)
SZTE-BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék Folyosó Galériája
Egyetem utca 2.
19.00 Az újratapasztalt óhaza – a makói zsidóság találkozói.
Fotókiállítás Glässer Norbert, Tóth-Ábri Péter és Urbancsok Zsolt képeiből.
A Magyarországról elvándorolt orthodox és chászid közösségek a hátrahagyott világ példáiból építkezve teremtették újjá életüket. A folyamatos hivatkozási alappá vált hátrahagyott otthon az 1990-es évektől lett ismét elérhető és megtapasztalható, miközben az eltelt évtizedek során önmaga is megváltozott. A kiállítás a makói zsidók éves hazalátogatásainak terepfotóin keresztül mutatja be az elvándorlók által hátrahagyott közösségi élet emlékeinek újraalkotását.
2012. február 29. (szerda)
Szegedi Zsidó Hitközség díszterme
Gutenberg utca 20.
9.00 Változó életvilágok
(Előadók: Voigt Vilmos, Fenyves Katalin, Fényes Balázs, Ábrahám Vera, Glässer Norbert)
Az 19-20. század során a magyarországi zsidóság életmódja gyökeresen megváltozott. A különböző zsidó csoportok mindennapi világának keretei együtt módosultak a folyamatként szemlélhető modernitással. A szekció a szövegfolklór, az irodalmi alkotások, a vallási szövegek és a sajtó példáján tekinti át, hogy milyen hatást gyakoroltak a tágabb társadalmi változások a közösségek hagyományértelmezéseire.
11.00 Női világok hagyomány és modernitás között
(Előadók: Hrotkó Larissa, Földvári József, Frauhammer Krisztina, Toronyi Zsuzsanna)
Az 1990-es évek tudományos paradigmaváltását követően új kutatási területként jelent meg az egyes csoportok, rétegek szemszögéből vizsgált kultúra. Ennek részeként elevenedett meg a női világok iránti érdeklődés is, ami a judaizmus esetében a nők vallási szocializációban játszott szerepe okán válik igen fontossá. Az előadások során betekintést nyerünk a zsidó családi otthonok hagyományértelmezéseibe, abba a folyamatba, amely során a zsidó nők újrateremtették és egyúttal újra is értelmezték anyáik, nagyanyáik világát.
14.00 Hagyomány és elmosódó határok
(Előadók: Balázs Gábor, Vincze Kata Zsófia, Povedák Kinga, Somodi Éva, Borzován Eszter)
Korunkat gyakran jellemzik a társadalmi és kulturális határok elmosódásával. Jelenségek, hagyományelemek, szimbólumok léphetnek ki eredeti kontextusukból és nyerhetnek újraértelmezést más közösségi hagyományteremtések részeként vagy a populáris kultúra keretében. Ugyanakkor a globalizált világ, a fogyasztói kultúra és a tömegkommunikáció jelenségei is hatást gyakorolhatnak azon közösségek életére, amelyek a hagyományaikat a megváltozott keretek közé is át szeretnék menteni.
Az SZTE-BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemnek, a Gál Ferenc Főiskola Bálint Sándor Valláskutató Intézetének és a Szegedi Zsidó Hitközség társszervezésében.
