További tárgyalások szükségesek a holokauszt-túlélők nyugdíjáról
Claims Conference / Mazsihisz
A Claims Conference tárgyalásai a német kormánnyal újabb eredményre vezettek: mintegy 16 ezer Holokauszt-túlélő, akik eddig kimaradtak a kárpótlásból, most esélyt kaphatnak erre.
A Claims Conference által fenntartott két alapítvány, a Claims Conference Article 2 Fund és a Central and Eastern European Fund (CEEF) eddig azoknak fizetett nyugdíj-kiegészítést, akik legalább 18 hónapig éltek gettóban, bujkáltak vagy hamis papírokkal éltek. A szervezet 2011. december 5-i közleménye szerint 2012. január 1-től ezt az időszakot 12 hónapra csökkentik.
Továbbá azok a 75 év feletti Holokauszt-túlélők, akik legalább három hónapon át voltak gettóban, a Claims Conference közleménye szerint 240 euró nyugdíjra lesznek jogosultak – illetve 200-ra, amennyiben egy kommunista utódállamban élnek. (Feltéve, hogy az egyéb kritériumoknak megfelelnek. Ezeket a német kormány határozza meg.). Írja a Clamins Conference közleménye december 5-én hétfőn.
A német pénzügyminisztérium viszont egy mai – a budapesti német nagykövetség által az MTI-nek megküldött sajtóközleményében – megerősítette ugyan, hogy az idei tárgyalások keretében megállapodás született arról, hogy a következő években ki kell terjeszteni a kárpótlási juttatásokat azokra a túlélőkre, akik eddig nem tartoztak a jogosultak közé, és a könnyítések között van az üldözöttség legrövidebb elismerhető időtartamának a lerövidítése is.
A német fél szerint viszont „a hírekben szereplő számok nem képezték az idei tárgyalások tárgyát, és a pénzügyminisztérium elképzeléseinek sem felelnek meg”. Berlin felkérte a Claims Conference-t, hogy vizsgálja fölül a nyilvánosságra hozott számokat, és közölte, hogy a részleteket a jövőben fogják kidolgozni.
Azonban ha a megállapodás létrejön akkor, ez a változtatás főleg a budapesti gettó túlélőit érinti majd, akik az eddigi 18 hónapos minimum időszak miatt nem voltak jogosultak ilyen nyugdíjazásra. Mivel a budapesti gettó 1944. november 20-tól 1945. január 18-ig állt fenn. Ám – mint egy a Claims Conference-hez közelálló forrás tájékoztatott – a budapesti túlélők esetében minden megkezdett hónapot egész hónapnak tekintenek. Ily módon a budapesti túlélők döntő többsége jogosulttá válhat majd a nyugdíj-kiegészítésre.
A jövőben létrejövő liberalizálás elsősorban azoknak jelent majd reményt, akik gyerekfejjel éték túl a Holokausztot. A Claims Conference és a német pénzügyminisztérium elhatározta, hogy külön munkacsoportot alakítanak, amely a gyermek-túlélők megpróbáltatásait tekinti át. Ilyennek számít az, aki 1928-ban vagy később született.
A Claims Conference hamarosan hivatalos tájékoztatást ad majd a pontos részletekről, amelyet honlapunkon közölni fogunk.
|
TÖRTÉNELEM 1944. március 19-én a német haderő elfoglalta Magyarországot. A megszállás másnapján Adolf Eichmann is Magyarországra érkezett munkatársaival, hogy a magyar hatóságokkal együttműködve előkészítse a magyarországi zsidók deportálását. Hamarosan megindult a rendeletek özöne a zsidók teljes jogfosztásáról, majd gettóba zárásáról. Az 1944.április 5-i rendelet a sárga csillag viseléséről az első lépés volt a zsidók nyilvános kirekesztésére. Május 3-án rendeletet adtak ki a zsidó tulajdonú házak és lakások regisztrálására, ami a zsidók kijelölt épületekbe tömörítésének az előkészületét jelentette. Ezek voltak a „sárga csillagos házak”. Az 1944. június 16-án közzétett rendelet megszabta, hogy különleges jelvényt kell elhelyezni az ilyen épületek minden kapuján. A rendelet kikötötte, hogy az átköltözést 1944. június 21-ig be kell fejezni, ezt később meghosszabbították három nappal. Eredetileg a hatóságok Budapesten 2600 házat minősítettek csillagos háznak. Végül úgy 2200 / 2500 között volt a csak zsidó házak száma, főleg az V., VI., VII. kerületben. A budapesti zsidóság sorsa az 1944. október 15-i nyilas hatalomátvétel után fordult válságosra. A következő hetekben mintegy 50.000 budapesti zsidót hajtottak gyalogmenetben a Német Birodalomba, ahol munkaszolgálatra kényszerítették őket. A nyilas puccs után a Budapesten maradt zsidók 10 napon keresztül nem hagyhatták el a csillagos házakat. A nyilas vezetés hamarosan elhatározta, hogy a fővárosi zsidókat a csillagos házakból a könnyebben ellenőrizhető gettókban koncentrálja. A központi gettó pontos határait november 29-én tette közzé Vajna Gábor, nyilas belügyminiszter. (A semleges országok védleveleivel rendelkező zsidókat az ún. nemzetközi gettóban zsúfolták össze, a Pozsonyi út környékén.) A területet december 10-én zárták le. Az ostrom két hónapja alatt a nyilas bandák – becslések szerint – mintegy 20 ezer zsidót gyilkoltak meg. Túlnyomó részüket a Dunába lőtték. A szovjet csapatok 1945. január 18-án szabadították fel az utolsó házat a pesti oldalon. Így a budapesti gettó maradt az egyetlen a nácik megszállta Európában, amelyet nem likvidáltak szisztematikusan, amelynek lakói – legalábbis nagyobb részben – megérték a felszabadulást. |
