Vannak, akik nem hagyják a feledés homályába merülni az ősök emlékét
Mészely Réka / Forrás: Kisalföld
Újraavatták az ásványárói zsidótemetőt
1944 őszén Budapestről indult az a halálmenet, melyben huszonnégyen Ásványráró határában betegen, legyengülve vesztették életüket. Nekik, valamint a szigetközi településről Auschwitzba deportáltaknak és a korábban itt elhunyt zsidóknak állít emléket a 2011. november 27-én újraavatott temető.
A legfiatalabb ásványrárói, akit Auschwitzba deportáltak, a négyéves Glatter Róbert, a legidősebb a 81 éves Epstein Lázárné volt. Hitközségi adatok szerint a szigetközi településről huszonhat zsidót hurcoltak haláltáborba, közülük huszonkét ártatlan ember soha nem tért haza. Négy ásványrárói család, mely nem menekülhetett a koncentrációs tábor pokla elől: Epstein, Deutsch, Flaschner és Glatter.
Prof. dr. Szita Szabolcs, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont igazgatója elmondta: Ásványrárón 1930-ban negyvenhét zsidó élt, az 1941-es népszámláláskor már csak harminchárom.
1944-ben a fővárosból nyugatra indult az a halálmenet, melyben huszonnégyen Ásványráró határában legyengülve, betegen életüket vesztették. Őket a faluba hozták, itt temették el, ám már nem volt, aki nekik emléket állítson. Csak közel hét évtized után.
Pannonhalma, Darnózseli után Ásványrárón avatták újra az egykori zsidó temetőt. Villányi Tibor, a Győri Zsidó Hitközség elnöke tájékoztatása szerint Győrasszonyfán is folyamatban van a temető felújítása. A szigetközi településen a helyi önkormányzat és a zsidó hitközség szándékai találkoztak, az emlékhely kialakításához támogatást nyertek.
__sv__nyr__r__temet__.jpg
Emlékfalat avattak az itt elhunyt és innen Auschwitzba deportált zsidók tiszteletére.
A zsidó temető újraavatása példaértékű, mert a szeretet és a múlt tisztelete miatt jöhetett létre. Mert vannak emberek, akik nem hagyják a feledés homályába merülni az ősök tiszteletét. Emléket állíthattunk azoknak az embereknek, akiknek eddig nem gyúlhatott fény a sírjánál és nem kerülhettek rá a szeretet és az emlékezés virágai – hangsúlyozta Tatainé Popp Rita polgármester.
Deutsch Róbert, a Mazsihisz rabbitestületének vezetője arra emlékeztette az egybegyűlteket, hogy többek közt Mosonmagyaróváron, Rajkán, Téten, Győrszemerén voltak nagyobb zsidó hitközségek, az ásványrárói fiókhitközségként működött egy imaházzal.
A most újraavatott temető emlékhelye a már említett huszonkét haláltáborba hurcolt és ott elhunyt helybeli, valamint a huszonnégy itt életét vesztett deportált mellett további harminckilenc ember előtt hajt fejet. Ők azok, akiket 1897 és 1944 között az ásványrárói temetőben helyeztek örök nyugalomra. „A régebbi sírok eltűntek, a köveket elhordták. Emléküket azonban nem lehetett elhordani, nem felejtjük el őket, 39 név most már az emlékfalon, gránittáblába vésve olvasható” – hívta fel a figyelmet Villányi Tibor. Az emlékfalba a régi sírok maradványait is beépítették.
A 20. század rémségének üzenete mellett figyelmeztet ez a hely: a szeretetre, a gyűlölet elleni fellépésre – fogalmazott prof. dr. Szita Szabolcs az újraavatott temető mának szóló üzenetéről.
