Schőner Alfréd: Az irgalom kapuja
Borsányi S. F. – Róbert P. / Mazsihisz
Szép külsejű, keménykötésű könyvet tartunk a kezünkben. Dr. Schőner Alfréd főrabbi, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem rektorának új könyvét, a „Sá’ár há-Ráchámim – Az Irgalom Kapuja. Négy évtized a szószéken, 1970-2010” című kötetet, amely a Gabbiano Print Kft.-nél jelent meg.
azirgalomkapuja.jpgA kötet szép kiállítása természetesen a Kiadót dicséri, de nyilvánvaló, hogy a szerző kívánsága szerint rendezték el a könyv belsejében található nem kevés héber nyelvű szöveget. A szerző válogatta és rendezte a könyv belsejében és a kötéstáblákon található fényképeket is.
Az Előszóból megtudjuk többek között azt, hogy a negyven év folyamán sok budapesti és vidéki zsinagógában, valamint számos külföldi imahelyen, zsinagógában, egyetemen és főiskolán elmondott prédikációját, beszédét és előadását tartalmazza a kötet.
Schőner Alfréd új könyvének bemutatójára megtelt a Zsidó Múzeum nagyterme. Dr. Peremiczky Szilvia a múzeum igazgatónője üdvözölte a vendégeket. Nógrádi Gergely operaénekes, kántor szakos hallgató éneke nagy sikert aratott.
Lichtmann Tamás professzor méltatta a könyvet, amely az első jubileumi zsidó prédikációgyűjtemény 1945 óta. Ez a mintegy száz beszéd, amelyet 520 tételes bibliográfia egészít ki, végigvezeti az olvasót ennek az eseménydús kornak a történetén, sok kitekintéssel a magyar zsidóság múltjára.
A szerző a köszönet hangján szólt: „A prédikáció elillanó” műfaj, ezért le kell írni és összegyűjteni – indokolta a mű megszületését.
A címadó Sá’ár há-Ráchámim, az Irgalom kapuja a régi Jeruzsálem nyolc kapuja közül az egyik legfontosabb, mert hagyomány szerint rajta keresztül érkezik el a Messiás, és így a megváltás. A magyar történelemben is rosszemlékű Szulejmán török szultán talán ezért falaztatta be a kapukat, amikor meghódította a szent várost!
Az első beszédeket olvasva megérint bennünket az, hogy annak ellenére, hogy egy más korban, más társadalmi helyzetben születtek, mégis mennyire frissek és aktuálisak. Hangja személyes, közvetlen és baráti. Megmagyaráz fogalmakat, amelyek esetleg a fiatal nemzedék számára – gyakran önhibájukon kívüli okból – már nem ismertek.
Feltűnnek egy sikeres rabbi pálya állomásai: Szeged, a Frankel és Dohány utca zsinagógái, de még színházi kritikák is. Erkölcsi tanítások, háláchikus állásfoglalások szolgálják az eligazodást a mindennapi problémákban, de a tudomány is helyet kap.
Fájó az emlékezés a Soára, mégis átszövi a prédikációkat, hiszen ott van életünk hátterében ma is. Természetesen sokat foglalkozik a Rabbiképzővel, a diákévektől az egyetemmé fejlődésig, amikor a vezetés feladatai hárulnak az egykori növendékre.
Gabbiano Print Nyomda és Kiadó Kft. Budapest, 2011.
