Egymásra találnak a Kairó Geniza töredékei
Juhari Zsuzsanna / Forrás: Népszabadság
„Jó emberekkel fogok társulni és semmiképpen sem korruptokkal. Nem viszek haza kicsapongó, pojáca, léha, semmirekellő férfiakat. Nem engedek be lázongó, korrupt és szabados embereket”.
A Kairó Genizában 350 000 olyan töredéket tartanak nyilván, amelynek nincs meg a párja, vagy mert elveszett, vagy mert egymástól szétszakítva, külön-külön őrzik. Ezeknek az átvizsgálása, az esetleges párok megtalálása mind ez ideig kivihetetlen feladatnak bizonyult. Pedig a geniza iratanyaga az egyik legfontosabb középkori szöveggyűjtemény.
Most Lior Wolf és Nachum Dershowitz, a Tel-Aviv Egyetem professzorai olyan szövegfelismerő programot fejlesztettek ki, amelynek alapalgoritmusához hozzáillesztettek egy arcfelismerő programot, amellyel ezúttal nem arcot, hanem hasonló kézírást azonosítanak. A programot a kutatók Barcelonában a 2011 IEEE Multimedia és Expo nemzetközi konferencián mutatták be.
Dershowitz professzor a LiveScience munkatársának elmondta, hogy a programot több ezer töredéken hónapokon át futtatták, és sorra születtek a találatok, majd szakértők hónapokon át vizsgálták, hogy a találatok helyesek voltak-e. Kiderült, hogy minden pár egyezett.
Az immár két éve futó program –amit azonban hivatalosan csak most mutattak be – eddig több mint ezer olyan töredékpárt illesztett össze, amelyek a világban szétszórva vannak. Ezeket a találatokat már a szakértők is hitelesítették.
Egy XV–XVI. században keletkezett levélben például a feleség arról panaszkodik, hogy férje állandóan távol van otthonától, és megint azt tervezi, hogy Törökországba utazik. Ez pedig rossz hírbe hozza a családját. Gyerekeit és nejét olyan színben tünteti fel, mintha nem lehetne velük együtt élni.
A program összeillesztett egy 1047-ből származó házassági iratot is, amelyben a vőlegény ígéretet tesz arra, hogy jó férj lesz belőle: „Jó emberekkel fogok társulni és semmiképpen sem korruptokkal. Nem viszek haza kicsapongó, pojáca, léha, semmirekellő férfiakat. Nem engedek be lázongó, korrupt és szabados embereket”. A töredékek, amelyekben ezek a szövegrészek egymásra találtak még csak nem is egy városban voltak.
A Kairó Geniza a legértékesebb – történeti és vallási szövegeket tartalmazó – középkori forrásgyűjtemény. Iratanyaga a IX–XIX. század között keletkezett, de napjainkra szétszóródott a világ több mint 70 intézményében. Cambridge-be, Jeruzsálembe, New Yorkba is kerültek belőle darabok, de Budapesten is vannak Kairó Geniza-iratok az MTA Könyvtárának Kaufmann-gyűjteményében.
A kairói Ben Ezra zsinagóga melletti titkos kamrát, az úgynevezett Kairó Genizát az 1800-as évek végén fedezték fel. A 882-ben megépített kamrában valójában 1753-ban járt először európai utazó, de a kéziratokról nem sokat tudtak meg, mivel nem merték azokat kézbe venni. A helyi babona ugyanis tudni vélte, hogy szörnyű átok sújtja azokat, akik a szent szövegeket megérintik. Egészen 1896-ig, amíg Solomon Schechter, a Cambridge Egyetem professzora el nem kezdte tanulmányozni ezeket az iratokat, senki nem ismerte fel a kamra tartalmának jelentőségét. A genizákban azokat az elhasználódott iratokat helyezik el, amelyek isten nevét tartalmazzák, és ezért szemétbe dobni nem szabad, az idők során azonban a Kairó Genizába került számtalan kereskedelmi és személyes jellegű iratanyag is.
A programmal a közeljövőben a holt-tengeri tekercsek Izrael Múzeumban lévő darabjait is átvizsgálják.
