Holokauszt a képzőművészetben
Baumann Zsófia / Forrás: Kitekintő
Nemzetközi konferencia nyílik Budapesten november 7-én hétfőn, „A Holokauszt megjelenítése a képzőművészetben” címmel.
Ez alkalommal izraeli, német, francia, osztrák és magyar képzőművészek és művészettörténészek járnak körül olyan témákat, mint például, hogyan változott a Holokauszt ábrázolása a művészetben a második világháborútól napjainkig, vagy éppen miben különböznek a különböző nemzetiségű művészek munkái e témában.
A kétnapos konferencia nemzetközi összefogás nyomán jön létre, hiszen a Francia Intézet, a Goethe Institut, az Osztrák Intézet, az Izraeli Kulturális Intézet és a Műcsarnok együttes szervezésében valósul meg.
Az izraeli vendégelőadók között pedig olyan nevek szerepelnek, mint például Ziva Amishai-Maisels, a Héber Egyetem művészettörténeti tanszékének Izrael-díjas professzora, aki nem zsidó német és zsidó izraeli művészek munkáinak Holokauszt-ábrázolásának összehasonlításáról fog beszélni. Dr Batia Brutin, a Beit Berl Akadémiáról „második generációs” izraeli művészek munkáit fogja megvizsgálni, míg Avner Bar Hama a művész szemszögéből közelíti meg a témát.
A Holokauszt művészetben való ábrázolása, legyen szó akár filmról, akár festészetről vagy éppen irodalomról a mai napig igen népszerű. A művek nagyrésze áldozatoktól vagy túlélőktől származik, gondoljunk csak Anna Frankra vagy éppen Kertész Imrére. Mendel Grossman közel tízezer fényképet készített, míg a Lodz-i gettóban raboskodott, esőkabátja alá rejtett kamerájával.
Josef Nassy pedig mintegy kétszáz képet rajzolt a Laufen-i és Tittmoning-i táborokban eltöltött hónapjai alatt. Bár nem mindegyik művész élte túl a második világháborút, műveik fennmaradtak és eleven emléket állítanak a Holokauszt borzalmainak.