Milliárdosok versenyeznek a hatalmas izraeli olajkincsért
Morvay Péter / Forrás: ATV
200 millió dollár: ekkora tőkével szállt be nemrég Rupert Murdoch médiamágnás, Dick Cheney volt amerikai alelnök, Lord Jacob Rotschild brit befektető és Michael Steinhardt tőzsdeguru abba a cégbe, amely a világ legnagyobb feltáratlan olajkészletét igyekszik a felszínre hozni. A 250 milliárd hordóra becsült olajvagyon Izraelben, a Júdeai-síkság alatt rejlik. A kitermelés 2017-ben kezdődhet.
„Néhány éven belül Izrael lehet a világ egyik legnagyobb kőolaj és földgáz termelő országa – állítja Harold Vinegar, a Royal Dutch Shell olajipari óriás volt vezető kutatója. Vinagar, akit a szakmában rendkívüli felfedezései valamint több száz technológiai újítása és szabadalma miatt sokan az „olajipar Steve Jobs”-aként tisztelnek, három évvel ezelőtt adta fel az évi több millió dolláros állását a Shellnél, hogy családjával Izraelbe költözzön. Itt csatlakozott az IEI (Israeli Energy Iniatives) elnevezésű kutatócéghez, amely a júdeai síkságban kutatott kőolaj után.
Miközben a világsajtó egyre többet foglalkozik a Földközi-tenger keleti felében felfedezett hatalmas földgázkészletekkel és az ezek miatt kirobbant török-ciprusi-izraei katonai feszültséggel, az IEI kutatói még jelentősebb természeti kincsre bukkantak. A Júdeai-síkság alatt több száz négyzetkilométer egybefüggő olajhomok réteg húzódik, amely átlagos vastagsága meghaladja a 300 métert. Emellett délre, a Negev-sivatagban fekvő Dimona környékén további, kisebb, de szintén több milliárd hordós mennyiséget rejtő lelőhelyekre bukkantak.
Egészen a közelmúltig sehol a világon nem foglalkoztak komolyan az olajhomok-készletek kitermelésével, mert az eljárás költsége meghaladta hordónként a 100 dollárt, szemben a folyékony kőolaj hordónként 2-10 dolláros kitermelési költségével. Így az izraeli készletek is csak elméleti lehetőségnek számítottak, ám Harold Vinegar egy svéd felfedező eljárását továbbfejlesztve olyan új módszert dolgozott ki, amely révén a kitermelési költségek 35-40 dollár/hordó körüli összegre csökkennek. Ez már a jelenlegi olajárak mellett is nyereséges működést biztosíthatnak, nem beszélve arról, ha a közel-keleti feszültségek miatt az olajárak tovább emelkednének. Az izraeli olajkutatást korábban az is korlátozta, hogy egyetlen jelentős nyugati olajcég sem vállalkozott arra, hogy a zsidó államban befektessen, mert tartottak attól, hogy ez kárt okoz a hatalmas arab érdekeltségeiknek. A Shell például 2009-ben inkább Jordániával kötött kutatási megállapodást a térségben.
Az IEI – Harold Vinegar szerint – felkészült arra, hogy öt éven belül megindítsa a kitermelést, kezdetben napi 50 ezer hordó körüli mennyiséggel. Ez Izrael olajszükségletének egyötödét jelenti, és fedezné a teljes hadsereg és légierő szükségletét.
Az IEI kutatási sikerei nyomán Izraelben újra népszerűvé váltak azok a tanulmányok, amelyek a Bibliában található utalások alapján jelentős olajkincset sejtettek a Szentföldön. Korábban el is indultak kutatások, de a próbafúrások kiábrándító eredményt hoztak. Vinegar szerint a probléma az volt, hogy a „bibliai olajkutatók” folyékony kőolajat kerestek, és jóval mélyebben, pedig a kincs ott volt a lábuk alatt, csak éppen olajhomok formájában. A kutató úgy véli, hogy a Tóra pontosan fogalmazott, amikor azt írja, hogy Izrael törzsei „a tengerek bőségét szopják, és a fövények rejtett kincseit” (5Móz 33,19). Az utóbbi évek felfedezései – a tenger mélyén felfedezett gázmezők és a júdeai olajhomok-készletek – úgy tűnik, hogy egybevágnak a 3500 éves ígérettel.
atv.hu / Jerusalem Post – Morvay Péter
