Digitalizáltak a holt-tengeri tekercseket
Fedezd fel a digitalizált holt-tengeri tekercsek titkait – invitálja az érdeklődőket a jeruzsálemi Izrael Múzeum honlapja, amelyen immár öt páratlan ókori dokumentum tanulmányozható.
holttengeritekercs.jpgFedezd fel a digitalizált holt-tengeri tekercsek titkait – invitálja az érdeklődőket a jeruzsálemi Izrael Múzeum honlapja, amelyen immár öt páratlan ókori dokumentum tanulmányozható.
Az I.e. 3. és az I.sz. 1. század között íródott tekercsek a legrégebbi ismert bibliai tárgyú kéziratok, amelyeket Kr.u. 68-ban rejtettek el a római hadsereg elől tizenegy barlangban a Júdeai-sivatagban, egy ősi település, Hirbet Kumrán közelében, Jerikótól 15 kilométerre délre. 1947 és 1956 között összesen 900 tekercset tártak fel. A felbecsülhetetlen értékű dokumentumok bepillantást engednek a Jézus korabeli zsidó közösség és a korai keresztények életébe.
Három éve szkennelnek
A digitalizálási projekt 2008-ban indult az Izraeli Régészeti Hivatal (Israel Antiquities Authority, IAA) és a Google izraeli kutatási-fejlesztési központja közötti együttműködésben, amelynek során a töredékekről nagyfelbontású, 1200 megapixeles felvételek készültek. Ennek köszönhetően életre keltették az évszázadok során elhalványult írásjeleket. Az eredeti szövegek mellett a fordítás is elérhető lesz.
„A holt-tengeri tekercsek projekt, amely előmozdíthatja a 20. század egyik legfontosabb régészeti felfedezésével kapcsolatos kutatásokat, egyben segít megőrizni a világörökség részét jelentő páratlan dokumentumokat” – mondta Josszi Matiasz professzor, az izraeli Google-központ ügyvezető igazgatója.
Digitalizálták a legismertebb dokumentumot, az Ézsaiás-tekercset (1QIsa), amelyet 1947-ben az első barlangban fedeztek fel. A 73,4 centiméter hosszú dokumentum a legjobb állapotban fennmaradt töredék. Az 54 kolumnába rendezett, Kr.e. 125-ből származó szöveg 66 fejezetet tartalmaz Ézsaiás könyvének héber változatából.
Nyolcméteres parancssor
A világhálóra került az I.e. 1. század végéről – I.sz. 1. század elejéről származó Templomtekercs (11Q20), amelyet 1956-ban a Hirbet Kumrántól 2 kilométerre északra található tizenegyedik barlangban találtak. A szöveg rendkívül vékony, egytized milliméternyi vastagságú állatbőrre íródott, ez a legvékonyabb, egyben a leghosszabb (8,146 méter) kumráni pergamen. A tekercs utasításokat tartalmaz a templom felépítéséről és működtetéséről.
Elérhető az interneten a Háborús tekercs (1QM), digitalizálták a kumráni közösségi szabályzatot (IQS), valamint a Habakuk-tekercs magyarázatát (Habakuk pesher, 1QpHab). Mindhárom dokumentum 1947-ben került elő.
A pesher álomfejtést jelent. A kumráni tekercsekből néhány nevében viseli a pesher szót, ezek azok a szövegek, amik a Biblia korábbi fejezeteinek a szöveget megmagyarázzák, elmondják, hogy az tulajdonkeppen mit is jelent, hogyan kell érteni.
