A Magyar Hírlap antiszemita kirohanásairól ír a Jerusalem Post
A Jerusalem Post két cikket is szentelt Magyarországnak: az egyikben a Magyar Hírlapban megjelenő antiszemita véleményekről írnak, a másik cikk pedig Képíró Sándor perével foglalkozik.
A Magyar Hírlapban megjelenő antiszemita véleményekről számolt be berlini keltezésű tudósításában csütörtökön a The Jerusalem Post című jobboldali izraeli napilap. A lap tudósítója, Benjámin Veintal szerint a Magyar Hírlap véleményrovatában megjelenő antiszemita kirohanások és a magyar médiatörvény éles bírálatotokat váltottak ki az amerikai és az osztrák médiában. Bayer Zsolt publicista – aki a kritikusok szerint írásaiban rendszeresen támadja a zsidókat – egy közelmúltbeli cikkében így utalt rájuk: „egy bűzlő exkrement (végtermék) valahonnan Angliából olyan névvel, mint Cohn, azt írta, hogy ‘bűzös szag áramlik Magyarországról’…”.
A lap olvasói levelei között is gyakran jelennek meg antiszemita vélemények – írta az izraeli lap, és emlékeztet arra, hogy a Concordia osztrák újságíró-szövetség a múlt héten a magyar médiafelügyeletnek írt hivatalos panaszában azt állította, hogy a Magyar Hírlap megsérti a az Európai Unió chartájának diszkriminációellenes rendelkezéseit.
Vörös Szabolcs, a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának újságírója az izraeli lapnak kedden adott interjújában visszautasította, hogy a lap antiszemita volna. Azt mondta: „Sokszor halljuk ezt, és nem értjük. Az antiszemita bélyeget a másik oldalon ütik ránk”. A bírálók csak félmondatokat idéznek Bayertől, kiragadják azokat a szövegkörnyezetből – nyilatkozta Vörös.
A lap közölte Efraim Zuroff nácivadásznak a budapesti Képíró-perről szóló publicisztikáját is. A jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ vezetője azt írja: Képíró Sándor volt csendőr százados elítélése csaknem bizonyosnak volt vehető, de ennek az ellenkezője történt. Minden demokrácia azt hangoztatja, hogy igazságszolgáltatása független, mégis kétség sem fér ahhoz, hogy a bíróságok nagy része a helyi politikai véleményeket és előítéleteket tükrözi.
Az a több tucatnyi fasiszta, aki Képíró támogatójaként jelen volt a tárgyalóteremben és kitörő örömmel fogadta az ítéletet, csak a jéghegy csúcsa abból a szempontból, hogy a történelmi revizionizmus hulláma fenyegeti Magyarországot, egy olyan országot, amelynek – posztkommunista szomszédaihoz hasonlóan – komoly nehézséget jelent elismerni, hogy milyen szerepet játszottak a holokauszt bűneiben a nácik helyi kollaboránsai, és a fiatal generációk tudomására hozni ezt a fájdalmas tényt. A jó hír az, hogy az ügyészség fellebbezett a döntés ellen. Rossz hír viszont, hogy ez még nem garancia arra, hogy az ügyben valóban igazságot szolgáltatnak, és méltóképpen megvédik a történelmi igazságot.
