Nem tűrik a bírálatot
Horváth Gábor / Forrás: Népszabadság
Nem szereti a magyar kormány, ha bírálják. Nem is tűri. Ha itthon teszi az ellenzék, azonnal előjön a primitív, „az elmúlt nyolc év után fogják be a szájukat” jellegű érvelés, ha meg külföldről jön a kritika, rögtön „kiderítik”, hogy valójában az is hazai, csak a szocik vagy – legyünk stílszerűek – „a libsik” bevetették nyugati kapcsolataikat.
Tegnap az Amerika-kutatóként jobb sorsra érdemes, de a Külügyi Intézet igazgatójaként és nagykövet-várományosként alantas munkára befogott Magyarics Tamás írta Fórum rovatunkban, hogy „az amerikai–magyar kapcsolatokat és a magyar politikai fejleményeket egy bizonyos, sajátos szemszögből nézők rávették a demokrata szenátort (a marylandi Ben Cardint, akinek Magyarországról szóló, a törvényhozás két háza közös európai biztonsági és együttműködési bizottságának elnökeként tett nyilatkozatát lapunk július 11-én teljes terjedelemben közölte – H. G.), hogy nyilvánosan visszhangozzon olyan érveket, amelyekben valós, valótlan és eltúlzott elemek egyaránt jelen vannak”. A professzor ezután, ahelyett, hogy a valósakra koncentrálna, végül is annak lenne értelme, védelmezni kezdi a védhetetlent, a médiatörvényt, a húsvéti alkotmányt, az Alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálását.
A legnagyobb baklövés azonban az, hogy Magyarics „homályos utalásnak” minősíti Cardin azon állítását, hogy „kormánytisztviselők részéről is mind hangosabban hallható az érvelés, hogy amíg a zsidók számára a XX. század tragédiája a holokauszt volt, Magyarország számára az 1920-as trianoni békeszerződés”. Ha vette volna a fáradságot, kideríthette volna, kitől származik a mondat: Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkártól. A fizetését a magyar kormányimázs alakításáért felvevő Kovács a washingtoni Kossuth Házban lepte meg vele hallgatóságát, de hogy nem rögtönzött, az onnan tudható, hogy ugyanezt a Cardin által vezetett, röviden csak helsinki bizottságnak hívott testület munkatársainak is elmondta. Ha a magyar kormánynak ilyen emberek dolgoznak, semmi szükség ellenségekre. Kovács államtitkárnak ezen kijelentése után távoznia kellene a közéletből, a magyar kormánynak pedig hivatalosan bocsánatot kérnie. Ez persze, nem vagyunk naivak, nem fog megtörténni.
Ha a hatalmon lévők oldaláról valaki, úgy Magyarics professzor tudja, hogy Amerikában ezt a „homályos” mondatot pontosan értik és annak könyvelik el, ami. Ha ez a stílus uralkodik Budapesten, akkor Ben Cardinnak, Hillary Clintonnak vagy George Patakinak sem fogja tudni senki elmagyarázni, hogy minden rendben, a kormány, bár nem ortodox módszereket alkalmaz, voltaképpen ragaszkodik a demokrácia alapvető értékeihez. Mint ahogyan nem is ragaszkodik.
