A Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke is kiáll Házsongárdért
Forrás: Erdély ma
Civil, egyházi és politikai összefogás Házsongárdért, alábbiakban a nyilatkozat teljes szövegét olvashatják.
A 426 éves múltra visszatekintő kolozsvári Házsongárdi temető pusztul, és sürgős védelemre szorul – olvashatjuk abban a közleményben, amelyet civil, egyházi és politikai személyiségek adtak ki, köztük Schwartz Róbert, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke.
Erdélynek nincs olyan tájegysége, ahonnan ne származna a Házsongárdi temetőben nyugvó jeles személyiség. Főúri családok tagjai, egyházfők, írók, költők, tudósok, politikusok, művészek, tanárok, mesteremberek, földrészek síremlékei együttesen alkotják az erdélyi nemzeti panteont. A Házsongárdi temető azért is egyedülálló, mert kriptái, sírboltjai, sírkövei között nagyon sok a párját ritkító építészettörténeti emlék.
Hosszú évek óta e hagyaték szándékos pusztításának vagyunk szemtanúi. Majdnem naponta semmisítenek meg, vagy rongálnak régi síremlékeket, tolvajok garázdálkodnak, és akadnak olyan vállalkozók, munkások, akik a muzeális értékű köveket nyersanyagként betonba aprítják. Az ismétlődő rongálásoknak elsősorban a régi magyar sírkövek és sírkertek esnek áldozatul, mint legutóbb pünkösdkor is, amikor ismeretlenek az iktári Bethlen család sírkertjében meggyaláztak két, 19. század eleji tumbát, valamint Nagy Gyula, néhai református püspök sírkövét.
Bár a sírok védelmét és helyreállítását az 1999-ben létrehozott Házsongárd Alapítvány intézményes keretek között is felvállalja, a hagyaték óvása meghaladja e civil szervezet erejét, főleg olyan körülmények között, hogy a hatóságok tétlen szemlélői a civilizált Európában szokatlan, barbár rombolásnak.
A fenti tényállásból, valamint az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának 1972. november 16-án elfogadott és Romániára is érvényes egyezménye ama előírásából kiindulva, miszerint „az Egyezményben részes Államok elismerik, hogy az ilyen örökség az egész világ örökségét jelenti, melynek megóvása az egész nemzetközi közösség együttműködésének feladata”, mi, e nyilatkozat aláírói felkérjük a hatóságokat, a hazai és nemzetközi közvéleményt, és elvárjuk tőlük: hassanak oda, hogy egyszer és mindenkorra szűnjön meg a temető műemlékjellegének veszélyeztetése.
Meggyőződésünk, hogy az Európai Unióhoz csatlakozott Romániában a Házsongárdi temetőt nem lehet tovább gyalázni, és az egyetemes, ezen belül erdélyi kultúra eme hagyatékát nem lehet eltüntetni a föld színéről.
Meggyőződésünk, hogy a többnemzetiségű és többkultúrájú Erdélyben, így Kolozsváron is, nemzeti és felekezeti hovatartozástól függetlenül, csak egymás hagyatékának kölcsönös tiszteletben tartása, megóvása és az elhunytak iránti kegyelet a járható út.
A temető legkeletibb szélén, a III. B parcella szomszédságában jött létre 1892-ben az első zsidó temető. Az új zsidó temetőben áll a deportáltak emlékműve, a talapzaton Aragon sorai olvashatók: „A halottak nem alszanak. Csak e kő az övék…” (A szerk.)
Kolozsvár, 2011. július 2.
Az aláírók teljes névsora ide kattintva tekinthető meg
