Bölcsesség, irónia, humor
Balázs Éva / Forrás: Metropol
A Népek meséi sorozat 17. kötetében zsidó népmesékből olvashatunk válogatást. Egyebek közt megismerkedhetünk Salamon király és a méhek történetével is.
b__nlinda.jpgA Népek meséi sorozat most megjelent kötetét Verő Bán Linda állította össze. A zsidó mesék jó ismerője, hiszen informális zsidó oktatással foglalkozik a Hillel Alapítványnál. Az egyedi vonásokról, a tanító, bölcsességet közvetítő mesékről beszélgettünk.
A hagyomány jelen van a mesékben és az életében is.
Munkám során a gyerekeket és szüleiket, nagyszüleiket szeretném megismertetni a zsidó hagyományokkal, melyek a zsidó mesékben is jelen vannak. Sok zsidó származású szülő szeretné átadni gyerekeinek őseik hagyományait. Viszont a legtöbben nem tudják, hogyan tegyék, hiszen ők maguk sem részesültek zsidó nevelésben. Ebben segítünk nekik programokkal, oktatási anyagokkal. Elindítottam egy könyvsorozatot, Zsidongó címmel, ami a zsidó hagyományokat mutatja be gyerekeknek illusztrációkkal. A szülők gyakran azt sem tudják, hogyan nyúljanak a témához.
Ebben a zsidó mesék nem segíthetnek?
Igazság szerint a zsidó népmesék mindenre nem adnak magyarázatot. A népmesevilág az akkori zsidóság tapasztalatait őrzi. Akkoriban nem ezek a kérdések kerültek elő, nem voltak identitásproblémák…
Kérdések sem nagyon voltak, nem lehettek…
Igen. A zsidók éltek a városaikban, falvaikban. Mindenki vallásos volt. A mesék olyanoknak és olyanokról szólnak, akik az összes ünnepet ismerik és megülik.
A mitológiát is olvashatjuk úgy, hogy ismerjük az istenek „családfáját”, de úgy is élvezhetjük, ha nem…
Természetesen kedves kis meseként élményt ad, csak nem biztos, hogy megértjük a valós üzenetét. Amikor válogattam, olyan meséket választottam, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a zsidó hagyományokhoz, inkább általános, erkölcsi tanításokat tartalmaznak. A világ különböző tájain született történeteket válogattam össze. Van benne Etiópiában, Iránban és Európában keletkezett zsidó mese is. Persze ezek a mesék magukon hordozzák a helyi kultúrák jegyeit is. A zsidók a középkorban és még utána is jó ideig főleg kereskedelemmel foglalkoztak, sok utazó kereskedő járta a világot. Gondoljunk bele, micsoda keveredés alakult ki azáltal, hogy a portékájukkal együtt a meséket is vitték magukkal egyik városból a másikba.
Milyen tanításokkal ismerkedhetünk meg?
Az egyik mese egy kisfiúról szól, aki elmegy a zsinagógába, és nagyon szeretne imádkozni, de nem tud. Csak a betűket ismeri, végigmondja a héber ábécé betűit, és utána kéri Istent, hogy állítsa össze a felsorolt betűket imádsággá. Úgy gondolom, hogy ez a mához is szól. Úgy alakult a történelem, hogy sok zsidó ember nem tanulta meg a héber imákat, de bennük van a vágy, és ez számít: a jóindulat és az akarat.
Milyen különleges alakok tűnnek fel? Milyen varázslatok segítik a hőst?
Hihetetlen ellentmondás, hogy bár a zsidó vallás tiltja a bálványimádást, az istenábrázolást, a zsidó mesékben sokszor szerepelnek angyalok, szellemek. A kötet egyik meséjében a jó ember elindul igazságot keresni, bejárja az egész földet, és nem leli. Végül talál egy házat, amelyben egy fehér köpenyes alak él egy gyertyákkal teli teremben. Minden gyertya egy földi ember lelke: amikor ellobban a láng, akkor ér véget a földi lét is. A nagy igazságot kereső ember keresi a saját gyertyáját, s mikor megtalálja, látja, alig van benne olaj. Amikor nem figyel a fehér alak, átönti egy másik gyertyából az olajat a magáéba…
A sajátos humor megjelenik a mesékben?
Meglepően sok a humor, az önirónia. Ez inkább egyfajta eszköz az élet – és az egész zsidó történelem – nehézségeinek könnyebb feldolgozásához.
(Fotó: Kálló Péter)
