Beszámoló a Szegedi Zsidó Hitközség 2007-2011 közötti választási időszakról
Mazsihisz
A Szegedi Zsidó Hitközség bélyegzőjén található évszám 1781. Ezen időponttól – 230 éve – van elöljárósága a jelenleg MAZSIHISZ tagjaként működő közösségnek.
Legutóbbi elöljáróságunkat 2007-ben választottuk. Tehát eltelt egy választási ciklus, még mindig együtt, élő zsinagógával, aktív közösséggel, vallási, kulturális, oktatási, szociális, hagyomány- és értékőrző funkcióval. Vannak eredményeink, munkasikereink, de csalódásaink is.
A diaszpórában Magyarországon, Szegeden élünk, befolyásoltatva a hazai politika, Európa, a világ Izraelhez való viszonya által, a gazdasági válság folytán fokozódó antiszemitizmus, rasszizmus, Izrael-ellenesség légkörében, egy olyan korszakban, ahol ismét éledőben vannak az 1940-es évek jelenségei. Ismét menetelnek és csattognak a bakancsok, a kormány által eltűrten újraélesztik a csendőrséget, és bár él a Párizsi Szerződés, van új alkotmány és jogszabályok, nem történik intézkedés a problémák megoldására.
Befejeződött a kárpótlás folyamata, a JOINT kivonulóban van Magyarországról, csökkennek az állami támogatások, az emberek nehezedő gazdasági helyzete miatt az 1% segítő szerepe is visszaesőben van. Szegeden még a légkör befogadó, közösségünket elfogadó, mely elsősorban lokálpatrióta közösségünk eredményességének köszönhető. Jó a kapcsolatunk az önkormányzatot alkotó valamennyi politikai szerepvállalóval, bár a támogatások odaítélésénél jelenleg még mindig a baloldalra támaszkodhatunk. A jobboldallal megkezdődtek a tárgyalások annak hangsúlyozásával, hogy mi vallások vagyunk, s nem politikai szervezetek. Kiemelkedő az együttműködésünk a római katolikus, a református, az evangélikus, a Hit Gyülekezete egyházakkal és felekezetekkel. Segítőink a Szegedi Tudományegyetem, a Hittudományi Főiskola, a Szegedi Akadémiai Bizottság, a Kereskedelmi és Iparkamara, a megyében működő másik hitközséggel (Hódmezővásárhely) munkakapcsolatunk élő. Közösségünk nyitott Újvidék, Szabadka, Temesvár, Arad, Brassó, Nagyvárad, Lugos zsidó közösségei irányában.
A főváros zsidó közösségei mellett egyedüliek vagyunk vidéken, akik szinte teljes funkcióval rendelkeznek (van zsinagógánk, imatermünk, szociális otthonunk, könyvtárunk, temetőnk, s bár az iskolai oktatás a felszabadulást követően megszűnt, szeptembertől az ORZSE-val együtt szabadegyetemet indítunk folyamatossá téve az eddigi konferencia rendszerű oktatást). Van talmud tóránk, nyelvoktatásunk, működik közösségünkben nőegylet, ifjúsági kör, rendezünk fesztivált, kulturális, ismeretterjesztő, tudományos programokat, izraeli vacsoraestet. Megemlékezünk elődeinkről, a holokauszt szegedi áldozatairól, megünnepeljük az izraeli függetlenségi évfordulót.
A hitközség a MAZSIHISZ Szervezeti és Működési Szabályzatának, saját alapokmányunknak megfelelően működik. Rendszeres a kapcsolatunk Izrael állam követségével, a Szegedi Magyar-Izraeli Baráti Társasággal. A fővárosban működő követség mellett egyedül Szegeden nyitott konzulátust Izrael, tiszteletbeli konzul megbízásával. A MAZSIHISZ-ben 4+1, vezető testületében 1 képviselettel rendelkezünk. A zsidó kongresszusban Szegedet 2 fő, a két szervezet bizottságaiban 5 fő képviseli (külügyi, kulturális, ifjúsági és sport bizottság, pályázati bizottság, számvizsgáló bizottság).
A vidéki városokban 4 rabbi működik, köztük nálunk is. Van előimádkozónk, aki tanulmányaiban a rabbihelyettes képző befejezéséhez közeledik. Az ORZSE-ra Szeged és térségéről 4-en járnak. Szociális otthonunk (szeretetotthonunk) szakmailag valamennyi feltételnek megfelelten akkreditált.
Az elmúlt 4 évről szólva az alábbiakat kell megemlítenünk:
– vallási közösségünk továbbra is él, bár létszámunk fokozatosan csökken idősebb hittestvéreink elhunytával (közel 25 főt vesztettünk);
– ünnepeinket többségében megtartottuk (kevés esetben – főként szombatonként – nem mindig minjánnal)(bár előfordult, hogy egy napos részvétellel, péntekeink létszáma biztosított, szombatonként nem mindig teljes a létszám);
– volt bar mitzvah, zsidó esküvő, zsidó temetés;
– gazdagodott múltfeltáró gyűjtő munkánk;
– életünkről tud az ország, a város, nyitottak vagyunk, rendezvényeinket gyakran látogatják más vallások képviselői;
– bár öregedik közösségünk, de örömmel konstatáljuk, hogy sok kisgyermek is részt vesz programjainkon (gyermekeinké, unokáinké a jövő);
– gazdagodik kulturális rendezvényeink száma, hetedik éve rendezünk visszatérően őszi kulturális fesztivált rangos vendégművészekkel, de bekapcsolódunk városi programokban is (pl. tavaszi fesztivál, egyházzenei fesztivál, társrendezőként koncertek, könyv- filmbemutatók, konferenciák);
– kidusainkat többségében saját tagjaink adományaiból fedezhetjük t;
– van érdeklődés előadássorozataink iránt;
– sikerült állagában megtartani csodás zsinagógánkat, felújítottuk az öltözőt, a mártírterem két oldalszárnyát, ahol emlékszobák kerülnek elhelyezésre, új külsőt öltött eredeti formája helyreállításával székházunk homlokzata, és még idén megoldjuk a beázó székház tetőszerkezet helyreállítását, a szociális otthonban energiatakarékossági célból álmennyezet készült;
– 63 éves szociális otthonunk szerényen, de fenntartja magát, jogszabályoknak megfelelően működik;
– emlékoszlopot állíthattunk a várossal közösen a holokauszt áldozatainak, elhelyezhettük a Dóm téren Löw Immánuel főrabbi-, a Tisza parton a hajdani hittestvérünk és jeles írónk Janikovszki Éva szobrát, Löw Immánuel és Janikovszki Éva hajdani lakóhelyén emléktábláján;
– zsidó értékeink bekerültek a városi idegenforgalmi útvonalaiba, prospektusaiba, térképeibe.
A befektetett munka eredményeként szerénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy a Szegedi Zsidó Hitközséget Szegeden és a régióban ismert, élő egyházként és közösségként tartják számon. A városban történelmi hagyományainkhoz méltó módon – a sajnálatosan ismert okok miatt – megcsappant létszámunk ellenére jelentős társadalmi tényezőként létezik. Ennek következménye az is, hogy országosan is ismertek vagyunk.
Csalódásainkat az alábbiakban foglalnánk össze:
– kétszer pályáztunk sikertelenül a Norvég Fejlesztési Alaphoz, egyszer a DAOP-hoz;
– bár ígéretet kaptunk 108 éves zsinagógánk folyamatos rekonstrukciójára, állami pénzeszközökből nagyobb felújítást nem tudtunk megvalósítani fokozatosan csökkenő fedezete miatt;
– a MAZSIHISZ-től kapott működési, felújítási támogatás 4 éve változatlan mértékű, a pályázati támogatás országos szétaprózódása miatt csökken;
– önkormányzati támogatásunk kizárólag az egyházügyi illetve kulturális pályázati eredményességünkre redukálódott, szociális pályázati lehetőségek nincsenek;
– csökkent, beszűkült hittestvéreink kultuszjáradék fizetési, adományozási készsége;
– a gazdasági válság miatt visszaesett hitközségi, alapítványi támogatottságunk, illetve céljellegűvé vált;
– nem tudtunk támogatást szerezni a temető működtetéséhez, rendezéséhez;
– csökken azoknak a száma, akik feladatot vállalnak a közösségért;
– fokozódik az idősgondozás iránti igény, de anyagiak hiányában nem látszik lehetőség a megoldásra.
Igény lenne:
– pályázati aktivitásunk növelésére;
– rekonstrukciós munkánkhoz további források fellelésére;
– külföldi támogatókra, saját tagjaink adományozó kedve fokozására, nagyobb kultuszjáradék fizetési aktivitására;
– szociális otthonunk és népkonyhánk fejlesztésére;
– idősnapközi beindításához források megteremtésére;
– hatékonyabb propagandára alapítványaink – Szegedi Zsinagógáért, Hagyomány – népszerűsítésére;
– aktívabb zsidó vallási és kulturális közéletre.
Gazdálkodásunk a szűk keretek között kiegyensúlyozott, takarékos. Tartalékalapra azonban nem telik, a visszafaktorált épületre kapott pénzt kamatoztatjuk és pályázathoz tervezzük felhasználni. Sikertelen EU-s pályázataink eredményeként azonban a zsinagóga külső homlokzati rekonstrukciójához, valamint egy kóser konyha kialakításához van építési engedélyünk, de befektetőnk, illetve pénzünk nincs. Pályázati pénzeszközeinket nem saját erőből, hanem MAZSIHISZ támogatásból finanszíroztuk. Számvizsgáló bizottság aktivitása hiányában külső könyvvizsgálatot végeztettünk, amelynek anyagát a beszámolóhoz közreadjuk.
Évente éltünk az elismerés lehetőségeivel aktív hittestvéreink (Löw Immánuel plakett), külső támogatóink (Löw Lipót plakett) irányában.
Akik hozzájárultak munkánk eredményességéhez:
– a hitközség főrabbija Markovics Zsolt;
– az alelnökök (Dr. Salamon István, Dr. Somló Zoltán, Dr. Balogh Ádám), az elöljáróság tagjai közül (Dr. Tepper Ágnes, Dr. Polgár Gyula, Köves György, Leichter Ákos, Mátrai László, Móricz Judit), a hivatalvezető (Juhász J. Pál);
– Polgár Éva, Sámuel Hermanné, Dr. Baneth Péter, Ábrahám Vera, Varga Katalin, Kleinné Müller Ilona, Markovics Zsoltné, Jakity Attila, Jakity Attiláné, Katona Krisztián;
– alapítványok kuratóriumi tisztségviselőiként, tagként Dr. Váradi Péter, Dr. Novák István, Dr. Maczelka Noémi, Dr. Venetiáner Pálné, László Iván, Dr. Móricz Mária, Dr. Ágai Zsuzsa;
– külső segítőként Farkas András (C&T Hungary), Kerek Attila, Pappné Zántó Rita, Tóth Károly (Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata).
Összefoglalva a hitközség él, az elöljáróságnak van tennivalója, de a közösségnek is, hogy 4 év múlva is elmondhassuk és vallhassuk Dusha Béla könyve címszavait: Élő Zsinagóga.
Dr. Lednitzky András
Szegedi Zsidó Hitközség elnöke
