„Őrizzétek meg törvényeimet és rendeleteimet…”
Jó szombatot, Shabat Shalom
A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 19:14 óra, az ünnep kimenetele: 20:22 óra.
A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 19:14 óra.
Szombat ünnepén a zsidó népnek vallási törvényei értelmében nem szabad munkát végeznie, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is. A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 20:22 óra után.
A Tórából ezen a héten a „ÁCHRÉ MOT” Hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.
Egy gondolat az Hetiszakaszból:
„Szólj Izrael fiaihoz és mondd nekik: Én vagyok az Örökkévaló a ti Istenetek. Egyiptom országának cselekedete szerint, amelyben laktatok, ne cselekedjetek és Kanaán országának cselekedete szerint, ahová én viszlek benneteket, ne cselekedjetek, törvényeik szerint ne járjatok; rendeleteimet tegyétek meg és törvényeimet őrizzétek meg, hogy járjatok szerintük; én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek.” (Mózes 3. 17. 2-4.)
ÁCHRÉ MOT – HALÁLA UTÁN
(Mózes 3. 16–18.)
szidra_Achere.jpgOlvastuk a Smini szakaszában, hogy Áron két fia Nádáv és Ávihú – mert idegen tüzet vittek be a Szentek Szentélyébe – valószínű ittasan teljesítettek szolgálatot, mások szerint önkényes lépésekre szánták magukat, életüket vesztették. Intés ez a fiataloknak, hogy az idősek figyelmeztetését vegyék komolyan. De Áron számára is tanulság, hogy a szent tüzet ne engedjék felcserélni idegen (hagyományok nélküli) tűzzel. Ezért az Ö…való nagyon pontos utasítást ad, hogy mikor és hogyan kell belépni a Szentek Szentélyébe. Nem lehetett minden időben. Jom Kipurkor ment be a főpap, miután levette aranysújtásos ruháját és fehér lenruhát vett fel. Ilyenkor a mai napig fehér köntösbe (kitli) öltözünk mi is. Vétek áldozatot mutatott be a főpap maga s háza népe számára, engesztelést szerezve.
Bölcseik szerint a „háza népe” a feleséget jelenti. Ha I…n ne adja, éjszaka meghalt a felesége, akkor vagy rögvest elvett egy hajadont, vagy átadta helyét a kijelölt tartalék főpapnak. Két kecskebakot vettek, és sorsot húztak. Az egyiket feláldozták, a másikra piros kendőt kötöttek, s elbocsátották a pusztába, miután ráolvasták a nép összes bűnét. A feláldozott bak bűnbakként szolgált (innen az elnevezés). Azt mondják, Simon az igazságos idejében a vörös kendő fehér lett, tehát megbocsátotta a Teremtő a nép vétkét. De előfordult, hogy visszatért a táborba, később a városba, visszahozva a bűnöket. Ezért lelökték egy szikláról. Sok tudós szerint a szikla neve Azávél volt. Innen származik a Jom Kipur napja előtti Kápárá szertartás, amit sok helyen ma is megtesznek. A hölgyek tyúkot, a férfiak kakasra sorolják el bűneiket. A legtöbb helyen pénzzel váltják meg a Kápárát.
Tórai parancs, hogy Jom Kipur napján minden felnőtt ember sanyargassa a lelkét. Bölcseink szerint öt módja van a sanyargatásnak. Nem szabad enni-inni, bőrcipőben járni, élvezeti fürdést venni, illatosító szerrel magunkat kenni, (spriccelni), házaséletet élni. Az egyetlen böjt, amely a Tórában szerepel. A többit a történelem sötét lapjai miatt iktatták be bölcseink. Jom Kipurt azért nevezik az engesztelés napjának, mert Tisri hó 10-én jött le Mózes a Szináj hegyéről, azzal a hírrel, hogy az Ö….való kiengesztelődött, megbocsátotta az aranyborjú bűnét. Mi is remélhetjük, ha őszinte szívvel megyünk imádkozni, hogy a mi vétkeink is megbocsátást nyernek.
A szidra második része a családi élet tisztaságáról szól. Nagy a jelentősége, mert itt lett először pontosan meghatározva, kivel szabad házasodni, kivel tilos. Kizárja a Tóra a vérfertőzést, a fajtalanságot, akár állattal, akár emberrel. A fajtalankodás nagy bűn, amelyet a noeiták hét törvénye is tartalmaz. Tehát nemcsak a zsidókra érvényes.
Teljesen érthető, hogy a fenti hetiszakaszt Jom Kipurkor is felolvassák, hiszen az első rész arról szól, hogy ezen a napon milyen szertartás zajlott le a Szentélyben. Kérdés lehet, hogyan jön ide olyan „földi dolog”, mint a családi élet. Úgy vélték bölcseink, hogy a bűnök jelentős része ezzel kapcsolatos. Ha azt mondjuk, hogy a Harmadik Könyv a tisztaságokról szól, akkor természetes, hogy a családi élet tisztaságának követelményét is meg kell írni e könyvben. Van egy mondat a második részben: atyád meztelenségét ne fedd fel. Természetesen ezt szó szerint kell érteni, de úgy is értelmezhetjük, hogy atyáink bűnét nem biztos, hogy emlegetni kell. Megszégyeníteni őt semmiképpen. A tanulságot magunk számára azonban le kell vonni.
Deutsch Gábor / Forrás: OR-ZSE
