Tiltakozik Schindler listájának eladása ellen az argentin örökös
Forrás: MTI / dpa
Buenos Aires/New York – Tiltakozik a Schindler család örököse az Oskar Schindler által készített egyik lista többmillió dollárért történő értékesítése ellen.
A tizennégy lapból álló, összesen 801, zsidó férfi nevét, születési dátumát és munkabeosztását tartalmazó dokumentum egyike azoknak a listáknak, amelyekkel a lengyel gyártulajdonos és felesége, Emilie Schindler a II. világháború idején több mint 1200 zsidót mentett meg a koncentrációs táborokba szállítástól és a biztos haláltól. A család ezzel hatalmas személyes kockázatot vállalt, és csaknem teljes vagyonát is feláldozta az SS megvesztegetésére és a zsidók ellátására.
„Egy ilyen fontos emléket nem lehet milliókért értékesíteni, miközben a Schindler család a háborút követően igen szerény körülmények között kényszerült élni” – véli Erika Rosenberg, Emilie Schindler örököse.
Gary Zimet kereskedő, a MomentsInTime.com honlap tulajdonosa azonban máshogy látja a dolgot. „A II. világháború ilyen felkavaró történelmi emlékét nem lehet egyszerűen bemutatni. Annak a lehetősége, hogy egy ilyen hihetetlen jelentőségű relikviát megszerezzünk, csak egyszer adódik az életben” – fejtette ki Zimet.
Az értékesítéssel megbízott kereskedő nem rendez árverést, hanem eladja az első érdeklődőnek, aki hajlandó kifizetni a kért vételárat, azaz hárommillió dollárt (569,6 millió forint). Zimt szerint a lista eredetisége vitathatatlan, mivel Schindler zsidó könyvelőjének, Itzhak Sternnek a családjától származik.
Rosenberg megpróbálta a dokumentum eladását jogi úton megakadályozni, decemberben azonban felhagyott ezzel, elmondása szerint ugyanis elfogyott a pénze, nem tudta folytatni az eljárást. Rosenberg Emilie Schindler örököse. Emilie a háború után férjével Argentínába emigrált, ahol 2001-ben, 93 éves korában hunyt el. Emilie volt az 1974-ben elhunyt Oskar Schindler örököse. Bár a férfi 1958-ban gazdasági sikertelenségei miatt elhagyta feleségét és visszatért Németországba, hivatalosan sohasem váltak el.
„Egyáltalán nem a pénzről van szó. Érvényt akarok szerezni Oskar és Emilie akaratának: mindketten azt akarták, hogy a zsidók megmentésének dokumentumai a nyilvánosság számára is megtekinthetőek legyenek a német múzeumokban.
Oskar Schindler listáin olyan zsidó nők és férfiak nevei szerepeltek, akik a háborúban fontos szerepet játszó krakkói zománcgyára számára „elengedhetetlenül szükséges szakmunkások” voltak. Schindler ily módon akadályozta meg, hogy a nácik a haláltáborokba deportálják az érintetteket. A listákat többször átírták és frissítették. Megbízható információk nincsenek arról, pontosan hány lista létezett, és ebből mennyi maradt fenn. Egyet a koblenzi német szövetségi archívumban, egyet a washingtoni Holokauszt Múzeumban, kettőt pedig a jeruzsálemi Jad Vasem Intézetben őriznek.
Steven Spielberg 1993-ban készítette el Oscar-díjjal is jutalmazott Schindler listája című filmjét Thomas Keneally Schindler bárkája című könyve alapján – a könyvet Schindler listája címen is kiadták. Oskar Schindler egyike volt az első három németnek, akiket Izrael a zsidók megmentéséért a Világ Igaza címmel tüntetett ki. Krakkói gyára ma múzeumként látogatható.
