„Antiszemita vagyok, de szeretem a zsidókat”
Szentendrei Lajos / Forrás: Heti Válasz
„Veszélyben vagyunk” – Elborult aggyal fröcsögött a görög híresség
Görög földön szinte hősként tisztelik a nyolcvanhat esztendős, nemzetközileg is elismert művészt: Zorba tette őt híressé. Zorba, a görög, vagyis hát a „Zorba, a görög” című film, amelynek zenéjét ő szerezte. Mikisz Theodorakiszról van szó, a kiváló zeneszerzőről, aki kétszáznál is több népszerű dalt, tíz szimfóniát, két oratóriumot, és három operát komponált.
Régóta hallatott magáról, most viszont mindjárt nemzetközi visszhangot is kavart a mondandójával. Az elkötelezetten politizáló Theodorakisz ugyanis az egyik görög tévécsatornának adott interjújában a napokban azt fejtegette, hogy ő „antiszemita és cionistaellenes”. „Mindennek, ami ma a világban történik, köze van a cionistákhoz” – fogalmazott, és hozzátette: „a Görögországot is sújtó világgazdasági válság mögött az amerikai zsidók állnak”.
Az interjúról egyébként a JTA nevű internetes portál is azonnal tudósítást közölt, nem felejtve el megemlíteni, hogy a komponista, aki hatvan éve a Görög Kommunista Párt tagja, valaha még támogatója volt Izraelnek, s csak fokozatosan vált bírálójává. Sőt: ma már felvállaltan antiszemita.
„Zsidók az okai minden ördögi dolognak” – jelentette ki 2003-ban, de akkor, a görögországi zsidó közösség felháborodására, bocsánatot kért kijelentéséért. Változtatni azonban nem változtatott a véleményén. A mostani tévéinterjújában amúgy eléggé különösen fogalmazott: „Antiszemita vagyok, de szeretem a zsidókat”.
Theodorakisz egész életében szenvedélyesen politizált. A ’40-es években részt vett a görög ellenállásban, ezért bebörtönözték, majd száműzték. 1946-ban, súlyos betegen szabadult. Aztán Athénban a Zeneakadémiára járt, majd Párizsban tanult, s egymás után nyerte a díjakat, Moszkvától Londonig. 1967-ben, amikor a fekete ezredesek kerültek hatalomra, rendeletileg tiltották be a műveit, és ismét száműzték őt, majd koncentrációs táborba is zárták. Leonard Bernstein, Dmitrij Sosztakovics, Arthur Miller Harry Belafonte fogott össze az érdekében, de eredményt még nekik is csak 1970-re sikerült elérniük. Theodorakiszt szabadon engedték, de emigrációba kényszerült. 1974-ben tért vissza hazájába, s azóta is politizál. Egyszer aktív demonstrációval, másszor pedig alkotásával. Jasszer Arafat kérésére például ő komponálta a palesztinok himnuszát. Utolsó művét, a Lüszisztratét, egyébként 2002-ben mutatták be.
Mostani tévéinterjújában az idős művész bírálta hazája kormányfőjét, George Papandreut is, amiért megbeszéléseket folytatott izraeli kollégájával, Benjamin Netanjahuval, akit a zeneszerző egyenesen nem-kívánatos személynek tart görög földön. Mert szerinte háborús bűnöket követett el Libanonban és Gázában.
Zorba felejthetetlen zenéjének kottázója „figyelmeztette” a görögöket is: „Veszélyben vagyunk. Néhány nap múlva cionisták gyűlnek össze Athénban, hogy konferenciát tartsanak”. Ezzel a legnagyobb amerikai zsidó szervezetek elnökeinek konferenciájára utalt, amelyet a héten tartanak a görög fővárosban. Azt azonban Theodorakisz nem fejtette ki, hogy miben is állna ez a veszély.
