Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

Felújították a rabbik kriptáját Máramarosszigeten

Zahoránszki Brigitta / Forrás: Krónika

sdasdsadx

Felszentelték a felújított Teitelbaum rabbik kriptáját a máramarosszigeti zsidó temetőben. Erre az alkalomra 230 haszid rabbi zarándokolt a városba Brooklynból, ebből mintegy százan grand rebbek, vagyis főrabbik voltak.


A felújított kriptában három rabbigeneráció hat síremléke található. A kripta egy részét még a 19. században építették. Húsz évvel ezelőtt leégett. A haszid zsidóság zarándokhelynek tekintette. A kommunizmus idején titokban látogatták, ma már évente többször zarándokolnak ide a világ minden tájáról. A brooklyni haszid hitközség Máramarosszigeten újjáépíti az egykori rituális zsidó fürdőt, a mikvét, melynek alapkövét most tették le. Mellette hotel és kóser vendéglő is lesz. Ezeket csak hitközségiek használhatják és látogathatják majd. Az építkezés várhatóan év végére készül el.

Két rabbidinasztia is volt

A Teitelbaum-dinasztiáról Ioan J. Popescu judaisztikai kutatót és publicistát kérdeztük. Elmondta, hogy a Teitelbaum rabbik az 1800-as években jöttek Máramarosszigetre. Ekkor mintegy 2500 zsidó élt a városban. Eleazar Nissan Teitelbaum volt az első főrabbi a Teitelbaum-dinasztiából. Kinevezése éles vitát váltott ki a helyi közösségben, így pár év múlva távozásra kényszerült. Évekre rá ennek fia, Jekutiel Jehuda Teitelbaum lett a főrabbi. Ez az előző főrabbi halálhírének hallatára lejött „gyógykezelésre” a közeli Brébre. Ott kivárta a megfelelő alkalmat, hogy visszaszerezhesse az elüldözött apja után járó főrabbi címet. Mivelhogy a városnak nem volt főrabbija, így őt kérték fel a temetési szertartás elvégzésére. Olyan sikere lett, hogy a közösség felkérte, vállalja el a főrabbiságot. Vezetése alatt a haszid közösség nagyon fellendült, az egész Osztrák-Magyar Monarchiából jöttek tanulni hozzá, cadiknak, vagyis szent embernek tartották. Ennek halála után Hananjah Jom Teitelbaum vezette a haszid közösséget.

Időközben a Káhán rabbi dinasztia is megvetette lábát Máramarosszigeten, ők liberálisabb felfogásúak voltak. A két nagy rabbidinasztia, Teitelbaum és Káhán között ellenségeskedések és viták voltak. A perpatvar vége az lett, hogy a közösség kettéoszlott. A zsidó törvények azonban nem engedik meg, hogy egy városban két haszid közösség legyen, így a Káhánok egy kiáltványt nyújtottak be, és szefárd rítusúaknak nevezték ki magukat. A Káhán család egyébként nagyon gazdag volt, a város ipara és kereskedelme szinte az ő kezükben volt. 1902-ben a már megnövekedett szefárd közösség egy új zsinagógát épített magának, az egyetlen, amely máig fennmaradt.

Szatmárról Amerikába

Hananjah Jom 1904-ben bekövetkezett halála után mindenki természetesnek vette, hogy ennek elsőszülött fia, Haim Zvi Teitelbaum örökli a főrabbi címet. Az anya ellenben a második fiút, Joel Teitelbaumot akarta főrabbinak. Ezt a hitközség nem engedte meg, így az elsőszülött fiút szavazták meg szigeti főrabbinak. Az anya pedig elment a fiával Nagykárolyba, onnan Szatmárnémetibe került, ahol megalapította a Szatmár-dinasztiát. Haim Zvi Teitelbaum 1926-ig volt Máramarossziget főrabbija. Temetésére 40 ezer zsidó zarándokolt el. A 14 éves fiát, Jekutiel Jehuda Teitelbaumot a sírja fölött házasították össze, és ekkor fel is kenték főrabbinak. Ő volt a főrabbi 1944-ig, amikor számos hívével együtt őt is elhurcolták Auschwitzba. A már szatmári rebbe, Joel Teitelbaum egy alku következtében megmenekült a deportálás elől. Először Svájcba, majd onnan Amerikába kerül, ahol megalapítja a szatmári Teitelbaum-dinasztiát, amely ma a világon a legerősebb haszid közösség.

Máramarosszigeten egyébként a második világháborút megelőzően erős zsidó közösség élt, a bejegyzett lakosságnak mintegy 44 százaléka volt zsidó. Nem hivatalosan azonban a 30-as években 73 százalékban éltek a városban izraeliták. Nyolc zsinagóga és imaház működött, mára csak egy szefárd zsinagóga maradt fenn. A nagy ortodox zsinagóga helyén monumentális holokauszt-emlékmű található, melyet az elpusztítottak emlékére emeltek.


Kapcsolódó cikkek

Categories:
Ezek is érdekelhetnek
********************
[pvt_monthly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_weekly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_daily_toplist post_type="post" limit=3]
Search toggle