Bába Iván: a vészkorszak az egész magyar nemzet tragédiája
Forrás: MTI
A holokauszt az egész magyar nemzet tragédiája, az állam nem védte meg állampolgárait egy idegen hatalommal szemben – mondta Bába Iván, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára csütörtökön a budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban.
Az államtitkár a holokauszt nemzetközi emléknapján, az auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadításának 66. évfordulóján rámutatott: a második világháború idején „az őrület átszőtte a politikát”, a vész pedig akkor söpört végig az országon, amikor az ország már a második világháború végét várta. Mindazokra emlékeznünk kell, akik áldozatául estek az antiszemitizmus őrületének – tette hozzá.
Bába Iván azt mondta, az Auschwitzban megöltek között „legtöbben a mi honfitársaink voltak”, a meggyilkoltak 40 százaléka magyar volt, ezért „ez a magyar történelem egyik legtragikusabb színhelye”.
Az államtitkár felidézte Pilinszky János költő szavait: „Egyszerre megéreztük, alkalmunk volt megérezni, hogy jóvátehetetlen botrányt hagytunk magunk mögött. S ha a legszebb jövő állna is előttünk, a legszebb jövő is morális sivataggá válnék, ha nem éreznénk felelősséget azért, ami megtörtént. A szégyenért, a szörnyű szégyenért.”
Bába Iván a magyar nemzeti történelem szerves részének nevezte, amikor 1944. május 15-től összesen 140 vonaton, egy-egy vagonban 70-80 embert összezsúfolva a koncentrációs táborokba hurcolták az üldözötteket. Az egzisztenciát ellehetetlenítő törvények, a kirekesztés, a gyűjtőtábori éhezés, a terror és a kínzás után még rosszabb következett: a megsemmisítés – mondta.
Szólt arról is, hogy a holokauszt emléke csak nagyon lassan épül be a történelmi nemzeti tragédiák sorába, az erkölcsi és anyagi kárpótlás pedig olyan nemzedékekre maradt, amelyek csak feljegyzésekből ismeri a történteket. Az áldozatokra emlékezve kell tudatosítanunk: bűnt nem lehet büntetlenül elkövetni, mert „a holokauszt örök mementó” – állapította meg.
Fahidi Éva holokauszt-túlélő beszédében rámutatott: Auschwitz felszabadulásával megszűnt az emberiség legnagyobb szégyene. A koncentrációs táborban „mint a barmokat, úgy számolták meg őket” nap mint nap – mondta -, és állandóan éheztek. Küzdeni kell a történelemhamisítás, a vészkorszak tényének tagadása ellen. A magyar holokausztban magyarok küldték gázkamrákba a magyarokat – folytatta -, a magyar holokauszt pedig elő volt készítve a – numerus claususszal együtt – négy zsidótörvénnyel. A teljes közigazgatási apparátus, a csendőrség, a rendőrség és a magyar lakosság egy része is a zsidóüldözés mellé állt – emlékeztetett.
Mint mondta, jelenleg nő azoknak a száma, akik a közelmúlttal kapcsolatban az ismeretek kiegészítésére törekednek. A következő nemzedéknek olyan társadalmat kell építenie, hogy „ne kelljen félni senkitől”.
A megemlékezésen átadták a bujkáló nácik felkutatását és megbüntetését céljának tekintő Simon Wiesenthalról elnevezett, a Holocaust Közalapítvány kuratóriuma által 2008-ban alapított díjat, amelyet idén Varga Jenő és Korinek László, a pécsi Emlékezet Alapítvány és a pécsi holokauszt-emlékmű létrehozói kaptak. Az elismeréssel pénzjutalom és egy Simon Wiesenthal feliratú, gravírozott kavics jár.
Kaddis és mécsesgyújtás zárta a megemlékezést az Áldozatok Emlékfalánál. A rendezvényen részt vett mások mellett Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, a diplomáciai testület képviselői, Markó Iván balettművész, Donáth László evangélikus lelkész és Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnöke.
