Van igény a zsidó kultúrára
Forrás: Erdély ma
Másfél évtized után érkezett ismét Erdélybe, Marosvásárhelyre Kőbányai János Jeruzsálemben élő író, a Múlt és Jövő című zsidó kulturális folyóirat főszerkesztője. Ezúttal – első alkalommal – repülővel jött, és nem rejtette véka alá: sok minden változott az elmúlt években. A zsidó kultúra jeles képviselőjével Láng Zsolt beszélgetett szombaton este a Bernády Házban.
A rockzenéről szóló írásokkal, lemezkritikákkal induló Kőbányai János ifjúkori éveiről beszélt, amikor fiatal, a rendszerrel egyet nem értő írók keresték a lehetőséget „az ellenkultúra csinálására, ami a rockzene volt”. A köztudatból mára már teljesen eltűnt szociográfiai mozgalom kapcsán sajnálkozva állapította meg, hogy a mai magyar irodalomból, sajtóból hiányoznak a szociográfiai riportok, amelyek erősségei voltak például a Valóság vagy a Mozgó Világ folyóiratoknak. Mindig is rock- vagy dzsesszújságot szeretett volna csinálni, no meg szociográfiai lapot, majd később zsidó folyóiratot, de – mint megjegyezte – ehhez szerzők is kellenek. Az Új Írásban kapott lehetőséget egy zsidó lapszám elkészítésére, a Múlt és Jövő később jött…
Kőbányai János mesélt – a lapkészítés kezdeteiről, könyvkiadással kapcsolatos szándékairól. A személyes múltjáról és jövőbeni terveiről. Arról, hogy ma már „egy gondolatot, egy ügyet kiteljesíteni, képviselni tudó folyóirat legfőbb gondja nem is a pénz, hanem a jó kézirat hiánya”. Beszélt a zsidó azonosság kérdéseiről, a héber költészetről, a zsidó kulturális tér eltűnéséről Magyarországon és Erdélyben. „A rendszerváltáskor fantasztikus éhség volt a zsidó kultúra iránt, ennek a hullámán indult el a Múlt és Jövő.
Ma már kevesen vannak olyan írók, akik fontosnak tartják zsidóságukat, azt, hogy ebből bontakoztassanak ki irodalmat. Ilyen Gergely Ágnes, aki a Múlt és Jövőben is szokott publikálni, és igazán jelentős író, költő Röhrig Géza, aki Amerikában él. A Múlt és Jövő olvasóinak egy komoly része, de most már a szerzők sem zsidók. Pedig azt hiszem, igény ma is van a zsidó kultúrára Magyarországon, és érdekes példaként említhetem Lengyelországot, ahol 3-4 millió lengyel zsidó élt valaha, és most tán vannak ezren, ahol a zsidók súlya és jelentősége még nagyobb volt a magyarokénál.
Komoly zsidó fesztiválokat tartanak, a lengyel nép egy részében őrületes szomjúság van a zsidó kultúra iránt, mert fölfedezték, hogy ez a modern Lengyelország része volt, tudni szeretnének róla és nincs kitől. Magyarországon ma sajnos az egészet elburjánosítja a politika – mondta a Látó Irodalmi Színpad vendége.
