„A zsidó emberek hallgassák meg egymást, mert egy nép vagyunk”
Mazsihisz / MTI
Israel Meir Lau, Izrael volt főrabbija mondott beszédet a budapesti gettó felszabadulásának 66. évfordulóján, a főrabbi jelenleg Tel-Aviv vezető rabbija és a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet elnöke.
Izrael volt főrabbija, Israel Meir Lau mondott kedden emlékező beszédet a budapesti gettó felszabadulásának 66. évfordulója tiszteletére megrendezett megemlékezésen a budapesti Dohány utcai zsinagóga előtti téren. A Budapesti Zsidó Hitközség és az Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség rendezvényén a kormányt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes képviselte.
Az antiszemitizmus őrületté, ragályos betegséggé fajult, egyre jobban terjed, és ha nem teszünk ellene most, több mint hatvan év után sem, akkor még tovább terjed – mondta főrabbi a zsúfolásig megtelt téren.
A holokauszt idején a világ három részre oszlott: nácik és kiszolgálóik; áldozatok; illetve akik „álltak, és nem tettek semmit azért, hogy megmenekülhessenek az áldozatok”. Azon erősen el kell gondolkodni, hogy ma eme harmadik rész arányait illetően más-e a helyzet – vetette fel Israel Meir Lau. Aki ma hátat fordít a zsidóságnak, az kollaboránsnak minősül azokkal, akik annak idején az egész zsidóság ellen hirdettek háborút – tette hozzá.
Kitért arra is, hogy a jeruzsálemi Jad Vasem Intézetben mintegy 23 ezer embermentőt tartanak számon, akik a vészkorszak idején saját életük kockáztatásával is segítettek az üldözötteknek. Meglátása szerint ez a szám nem olyan nagy, ha az országok teljes népességéhez viszonyítják.
Megfogalmazása „mi nem felejtettük el a holokausztot”, és ma már megértik a világ vezetői, hogy „milyen fontos emlékezni és emlékeztetni” a vészkorszak szörnyűségeire. Az emlékezéssel elérhető, hogy kialakuljon a kölcsönös tisztelet, barátság „és esetleg a testvériség is” a zsidóság és a többi nép között. Ezzel elérhető, hogy „még egy holokauszt a világon senki ellen ne történhessen meg”.
Mint a főrabbi mondta, a világban egyre nő az érdeklődés a holokauszt történései iránt, ez a fiatalok körében is tapasztalható, számos országban a fokozott érdeklődés a holokauszt-emlékközpontok látogatottságán is lemérhető.
Israel Meir Lau beszélt arról, amikor II. János Pál pápával találkozott, és a katolikus egyházfő azt mondta neki: „a primitív antiszemiták alól akkor lehet kihúzni a talajt”, ha egyazon képen kezet fogva látják az emberek a pápát és Izrael főrabbiját.
A főrabbi arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyon fontos: a zsidó emberek hallgassák meg egymást, mert „mi egy nép vagyunk”, ahogy az auschwitzi koncentrációs táborban is tudták, hogy egyazon néphez tartoznak, attól függetlenül, hogy melyik társadalmi réteghez tartoztak.
Emlékeztetett arra, hogy a nácik nem véletlenül rombolták le 1938 novemberében a kristályéjszakán egyebek mellett a zsinagógákat Németországban, mert jól tudták: a zsidóság lényege a kultúrájában és a tradícióban rejlik.
A megemlékezésen részt vettek a magyarországi zsidóság vezetői, a rabbitestület tagjai, körzeti elnökök, elöljárók a hazánkba diplomáciai testület képviselői, politikusok, egyházi vezetők, közéleti személyiségek.
lau_holokaust_1.jpg
Az eseményt többek között megtisztelte jelenlétével Aliza Bin-Noun Izrael Állam budapesti nagykövete, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Boross Péter volt miniszterelnök, Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának fideszes elnöke, Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára és Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke.
Israel Meir Lau a megemlékezés után a Wesselényi utcai Amerikai Alapítványi Iskolába látogatott, ahol az intézmény tanáraival és tanulóival találkozott, majd később a Sándor Palotában fogadta Schmitt Pál köztársasági elnök, akivel négyszemközti megbeszélést folytatott, illetve személyesen találkozott Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökével.
lau_wessel__nyi.jpg
meirlau_k__zt__rsas__gieln__k.jpg
Deutsch Róbert, dr. Feldmájer Péter, Zoltai Gusztáv, dr. Frölich Róbert, Rav Weiszberger Miklós, Israel Meir Lau, Schmitt Pál
meirlau_erd__p__ter_1.jpg
Israel Meir Lau, Erdő Péter
meirlau_k__zt__rsa__gieln__k_1.jpg
A Sándor palota erkélyén
| A szovjet hadsereg 1945. január 18-án szabadította fel a budapesti „nagy gettót”. A VII. kerületi Dohány utca, továbbá a mai Kertész utca, a Király utca és a Károly körút által határolt területen mintegy hetvenezer embert zsúfoltak össze a nyilasok. A háborúban a főváros kétszázezres zsidóságának hozzávetőleg a fele elpusztult a Duna-parti vérengzések és a kényszermunkára hurcolások miatt.
A szovjet katonák közeledtére 1945. január 18-án a nyilas őrség eltűnt, a kerítés deszkapalánkjait az emberek eltüzelték. Azon a napon a gettó területén, a Klauzál téren több mint háromezer temetetlen holttestet találtak. |
Fotók: Ritter Doron / Mazsihisz
