Hogyan tanította nemzetét gyűlöletre Hitler?
Már a bejáratnál, Hitler-képes játékkártyákon, játék-führereken, valamint egy horogkeresztekkel díszített lámpán és templomi tapétán akad meg a látogató szeme. Nem, ez nem egy neonáci gyűlés.
Sőt, inkább egy úttörő jellegű kiállítás, amely a múlt pénteken nyílt a német fővárosban, és amellyel a kiállítók Adolf Hitlernek a német néppel való kapcsolatát szándékoznak bemutatni.
A németek már korábban is rendeztek kiállításokat a holokauszt és a nácizmus témájában, de a II. Világháború óta még soha nem volt olyan tárlat, amely kizárólag arra az emberre összpontosít, aki megtanított egy egész népet gyűlölni. A „Hitler és a német nép” című kiállítás nem a fasiszta diktátornak, magának az embernek állít emléket – hangsúlyozta Hans-Ulrech Thamer, a kiállítás szervezője. Nem is történelemkönyvekből vagy tudományos írásokból vettük az anyagát. A kiállításon bemutatott mindennapos tárgyak adnak abba betekintést, hogy hogyan nyerte meg Hitler a német emberek szívét. Egy könyvet mindenki elolvashat, de a tárgyaknak más a jelentőségük – magyarázta Thamer.
Egy „nagyon különleges” kiállítás
Hitler-képpel ellátott címlapú magazinok hosszú sorai, valamint ipari méretekben, kandallópárkányokra készült, fém Hitler-mellszobrok, propaganda célú luxus ajándékdobozok, fényképek és filmek mind a vezér alakját népszerűsítették. Thamer azt reméli, hogy a minden bizonnyal többségében német látogatók – akiknek népük szörnyű történelméről nincs közvetlen tapasztalatuk – magukba fognak nézni, amint a hétköznapi tárgyakra tekintenek – valamint mindarra, amit ezek képviselnek – és rádöbbennek, hogy abban az időben mindez milyen nagyon különleges célokat szolgált.
Michael Salberg, a Rágalmazás Ellenes Liga (ADL) nevű zsidó emberjogi csoport vetető beosztású munkatársa, a kiállítást „nagyon különlegesnek” nevezte. „A hétköznapi tárgyak teszik erőteljessé” – fejtette ki véleményét. „Ezek a tárgyak zavaróak, felzaklatják az embert, sőt visszataszítóak” – tette hozzá. „A látogatók hazamennek, bekapcsolják a lámpát a nappalijukban, és elgondolkozhatnak azon, hogy a kiállításon látott tárgyak egyszer ugyanezeket a helyeket foglalták el. Ez nemcsak a társadalom elit rétegét jellemezte” – mondta Salberg, a Rágalmazás Ellenes Liga (ADL) nemzetközi ügyekkel foglalkozó igazgatója. „A német társadalmat átitatták a náci rezsim által bevezetett szimbólumok és képek. A vezér ezek által végzett népszerűsítése volt az első lépés, és nagyon rémisztő módon kerítette hatalmába az embereket.”
Nagy érdeklődés és aggodalmak
Ma, a nyitás napján több mint ezren jöttek el a múzeumba – számolt be a CNN-nek Thamer. Végigjárták a termeket, amelyek időrendi sorrendben és tematikusan elrendezve, három fejezetben mutatják be a Führer felemelkedését és uralmát. A horogkereszt tiltott jelkép Németországban, de Thamer elmondta, hogy a múzeumok külön engedéllyel rendelkeznek ahhoz, hogy történelmi céllal kiállíthassák a náci jelképet.
A szervezők mégis aggódtak, a lehetséges következmények miatt, attól tartottak ugyanis, hogy a jelkép provokálhatja a náci szélsőségeseket és felháboríthatja a többi embert. A német Der Spiegel magazinban a héten megjelent új tanulmány szerint a szélsőjobboldali gondolkodás ma általános jelenség Németországban.
A németek harmada hazaküldené a külföldieket, ha nem volna elég munkahely, hatoduk szerint pedig a zsidóknak túl nagy a befolyásuk. „Igen, vannak, akik nemtetszésüket fejezik ki a kiállítással kapcsolatban, és hangot is adnak az újságokban annak a félelmüknek, hogy ez szélsőséges csoportokat motiválhat. De nem vagyok benne biztos, hogy a szélsőségesek járnak múzeumba” – tette hozzá a kiállítás szervezője. Salberg kijelentette, hogy nem hisz abban, hogy egy kiállítás a szélsőséges álláspontokra hatással lenne. „Az idegenfóbiások fóbiáját nem befolyásolja ez a kiállítás se pro, se kontra” jelentette ki az ADL nemzetközi ügyeinek igazgatója.
„Nem a semmiből jött létre”
A kiállítás Deborah Lipstadt holokauszttanító szerint is fontos. „Megérthetik a látogatók, hogy a gyűlölködés nem a semmiből jött létre” – mondta az USA Georgia államában, az atlantai Emory Egyetemen tanító Lipstadt. „Módszeresen vitték bele az embereket ebbe az őrületbe” – tette hozzá. Hasonlóan felrázó erejűnek találta a washingtoni holokauszt emlékmúzeumban látható, a náci propaganda erejét bemutató kiállítást is. A második világháborúban körülbelül 55 millió ember halt meg, köztük az a hatmillió zsidó, akiket megsemmisítettek a nácik által irányított holokauszt során.
