Újjáéledt az óbudai zsinagóga
Forrás: MTI / STOP
Több mint ezer érdeklődő jelenlétében vasárnap újra felszentelték a Lajos utcában a főváros csaknem 190 éves zsinagógáját
Vallástörténeti esemény, hogy a holokauszt óta Közép-Európában egyedülálló módon egy zsinagóga több mint ötven év hányattatás után ismét a hitélet szolgálatába állt.
Az ünnepélyes eseményen részt vett Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke és Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója is.
Az épület az elmúlt évtizedekben Textilmúzeum volt, majd a Magyar Televízió ötös stúdióját rendezték be benne. A zsinagóga felszentelését Jona Metzger, Izrael főrabbija végezte el, ezt megelőzően átadták az imahely „lelkét”, az új, kézzel írott tóratekercset.
__budazsinag__ga.jpg
Jona Metzger, Izrael főrabbija és Oberlander Báruch, a Chábád Lubavics Mozgalom alapítója átvágja a tóraszekrény előtti szalagot a csaknem 190 éves, felújított óbudai zsinagóga újraszentelésén.
Az eseményen a magyar kormányt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Martonyi János külügyminiszter képviselte. Semjén Zsolt a felszentelési szertartáson kijelentette: aki nem ismeri a bibliai hagyományt, az nem lehet igazán otthon a civilizációban; aki nem ismeri a Szentírást és annak történeteit, az nem lehet szellemi értelemben európai.
__budaizsinag__gar__gen.jpg
Az Óbudai zsinagóga Vasquez Károly térképén
A kormányfő-helyettes rámutatott: aki nem ismeri a bibliai hagyományt, az nem érti meg Ady Endre verseit vagy Bach zeneműveit. „Amikor ezek között a falak között újra felhangzik az Isten szava, akkor ez a legrégibb civilizációs és kulturális örökség továbbadását is jelenti” – mondta Semjén Zsolt.
A felújítást, amelyet kizárólag magánadományokból fedeztek, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija kezdeményezte, egyben ő az új zsinagóga rabbija is.
Az ünnepség végén a zsinagógában gyertyát gyújtottak a vészkorszak áldozatainak emlékére.
A rendezvényen megjelent mások mellett Fónagy János közlekedési államtitkár, Szőcs Géza kulturális államtitkár, Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője, Szekeres Imre korábbi honvédelmi miniszter, Tarlós István, a Fidesz főpolgármester-jelöltje, Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke.
„Ki kell nyitnunk a kapukat olyanok előtt is, akik nem zsidó emberek” (Köves Slomó) – részletek az elhangzott beszédekből:
„Amikor ezek között a falak között újra felhangzik az Isten szava, akkor ez a legrégibb civilizációs és kulturális örökség továbbadását is jelenti” – fogalmazott Semjén Zsolt. Mint hangsúlyozta: a zsinagóga felszentelésének napja szimbolikus, mert ezzel „lezárjuk azokat az évtizedeket, amikor az Isten házát méltatlan célra használták”. Amikor újra megnyitják a zsinagógát, akkor „helyreáll a dolgoknak a természetes rendje” – tette hozzá.
Jona Metzger, Izrael Állam országos főrabbija ünnepi beszédében felidézte, hogy ötven évig nem volt ebben a zsinagógában vallási szertartás. „Áldás számunkra, hogy megértük ezt az időpontot” – mondta, megköszönve a magyar kormánynak, hogy szabadon lehet vallást gyakorolni.
A főrabbi szólt arról, hogy vasárnap találkozott Schmitt Pál köztársasági elnökkel, akinek a közelgő zsidó újév (Ros Hasana) alkalmából imakönyvet ajándékozott. Jona Metzger utalt arra, hogy a most megjelentek közül többen kisgyermekként még jártak ebbe a zsinagógába. A mostani zsinagóga-avatással „bebizonyítjuk, hogy Izrael népe él” a nácizmus pusztításai ellenére – hangoztatta.
Jona Metzger emlékeztetett arra, hogy „ez az épület azért épült itt, mert az őseiknek nem engedték meg, hogy közelebb menjenek a városhoz” zsidó voltuk miatt. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy ez a zsinagóga imádkozó zsidó hívő emberekkel lesz tele.
Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija kiemelte: „ezek a falak látták a közösség pezsgő virágzását, de a fizikai, szellemi pusztulást is”, s „a falak soha nem adták fel a reményt”, hogy egyszer a hívek visszatérnek közéjük. Sok ember, egy valódi közösség kezdeményezésére és támogatásával indult újra ez a zsinagóga – mutatott rá.
A vezető rabbi megjegyezte: a gyűlölködő antiszemitizmusra az a válasz, hogy „kezünkbe kell vennünk saját sorsunkat, formálni kell identitásunkat, (…) ha azt akarjuk, hogy mások tiszteljenek, nekünk is tisztelnünk kell önmagunkat”. Ki kell nyitnunk a kapukat olyanok előtt is, akik nem zsidó emberek – hangsúlyozta.
A mai nap azt is üzenheti: minden gyermeknek tudnia kell, mi az a zsinagóga, és mindenki gyakorolhassa szabadon a vallását. A tóraszekrény felújítása a magyarországi zsidóság megújulását szimbolizálja. A felújítás június közepén kezdődött és a tervezett munkálatok „rekordgyorsasággal” elkészültek – tette hozzá.
Köves Slomó megemlítette, hogy Simon Peresz, Izrael államfője és Benjamin Netanjahu miniszterelnök levélben üdvözölte a zsinagóga felszentelését.
Jona Metzger és Oberlander Báruch, az EMIH-hez kötődő Chabad Lubavics mozgalom vezetője a szertartáson ünnepélyesen, közösen átvágott egy szalagot, majd az új tóratekercset elhelyezték a tóraszekrényben.
Oberlander Báruch beszédében kiemelte: ez az ünnepség a bizonyítéka, hogy „Isten keze biztosítja ezt a zsinagógát”, s „a holokauszt és a múlt rendszer hallgatása után a Tóra és az ima hangja újra hallatszik” olyan fiatalok szájából is, akik a szüleiktől nem kaptak vallásos nevelést.
Jákov Margi, Izrael vallásügyi minisztere az ünnepségre küldött üzenetében többek között azt írta: a zsinagógában újra felhangzó zsidó imák a magyarországi zsidóság megújulását jelképezik. Magyarországon azonban – mint fogalmazott – hallani a gyűlölet és az antiszemitizmus hangjait is, amire „az egyedüli válasz: építeni és cselekedni”. Reményét fejezte ki, a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy a magyarországi zsidóság biztonságban érezze magát, és nem ad teret az antiszemitizmusnak és a rasszizmusnak.
| Az óbudai zsinagóga
Óbudán már a XIV. században éltek zsidók, az első hiteles okmány 1349-ben jelzi ottlétüket. A XVIII. században Zichy gróf védelme alatt állottak és miután az előírt védelmi pénzt megfizették, a hatóság nem zaklatta őket. A Zichy grófok nagy kiváltságokat adtak. Megengedték, hogy saját istentiszteletet tartsanak, hogy belügyeikben saját bíróságuk ítélkezzék, hogy ingatlanokat szerezzenek, kóser bort és húst mérjenek. A zsidóbírót, kit a Zichyek engedélyével maguk a zsidók választottak, nagy tiszteletben részesítették. A bíró mindig egy nagy díszes pálcát tartott a kezében, s ha az utcán ment, a hitközségi szolga előtte járt. A zsidók, mint bérlők szétszórtan laktak a városban. 1737-ben 43 család (198 lélek) lakott itt. Ekkor szereztek temetőtelket és építették az első zsinagógát. 1770-ben alapították a Chevra Kadisát, 1784-ben nyílt meg a nyilvános népiskola, az első világi zsidó iskola Magyarországon. 1787-ben már 320 zsidó család lakta Óbudát. Üzemek, manufaktúrák alakulnak. Az egyik ilyen kékfestő manufaktúrát 1784-ben Goldberg Ferenc aranyműves alapította. Családja érdekes: őse a spanyol-zsidó Perez a XVIII. század elején települt le Óbudán, a fia Goldberg Sámuel pedig a magyar ipar egyik úttörője, a Goldberger művek megalapítója volt. Az óbudai ma már nem önálló hitközség, a hívek a Budai Körzethez tartoznak, nincs működő templom, az egykori zsidó létesítményeket egy kivételével a többi óbudai házzal együtt lebontották. Egykori óbudai zsinagóga (A Lajos utcában, régen Zsidó utcának is hívták.) A zsinagóga elődje 1767-69 között épült, Nepauer Máté tervei alapján. A kedvezőtlen talajviszonyok miatt falai megrepedeztek, ezért újjáépítették. A falak nagy része megmaradt. (1947-ben megállapították, hogy az alapfalak római épületmaradványokon állnak.) Új déli homlokzatot, oszlopos előcsarnokot és tetőszerkezetet építettek. Ekkor alakult ki a templom ma is látható végleges képe, amely valamennyi Budapestet bemutató leírásban, képen szerepel, a XIX. századtól napjainkig. A Landherr András tervei alapján átépített templomot 1821-ben avatták fel. A klasszicista stílusú homlokzat dísze a hat korinthoszi oszloppal alátámasztott, timpanonos záródású nyitott portikusz. (Forrás: zsinagogak.com) |
