Magyarországi zsinagógák bélyegen: Nagykőrös és Szolnok
Forrás: Infóvilág
Két évvel ezelőtt kezdte el a Magyar Posta a hazai zsinagógák bemutatását alkalmi bélyegsorozaton. A sorozat első két címletén az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem zsinagógája és a Szegedi Új Zsinagóga látható, amely most a Nagykőrösi és a Szolnoki Új Zsinagógát ábrázoló címletekkel bővül.
nagyk__r__s.jpgAz alkalmi bélyegsorozat 110 forintos címletén a Nagykőrösi Zsinagóga oltára, a hozzá tartozó alkalmi borítékon a zsinagóga épülete, illetve kiemelt motívumként tetődísze található. A bélyegzőt Dávid-csillagokból álló grafikai kompozíció díszíti.
Nagykőrösön zsinagógát először 1817. szeptember 7-én avattak. Az épületet azonban az 1911-i földrengés olyan nagy mértékben megrongálta, hogy helyette újat kellett építeni. A Rákóczi utca–Patay utca sarkán megépült zsinagógát 1925. augusztus 27-én avatták fel. A terveket Molnár Lajos építész készítette, a kivitelezési munkákat Szarvas György mérnök végezte. A régi zsinagógából beépítették az épületbe a Tóraszekrényt, áthozták a rabbiszéket, és több díszes templomi padot. A II. világháborúban az épület megrongálódott, de a vészkorszak után visszatérők a legfontosabb helyreállítási munkálatokat elvégezték. A zsinagóga felavatásának 80. évfordulójára megújultak a csillárok és újból elkészült az I. világháborús hősökre emlékező emléktábla.
Az alkalmi bélyegsorozat 175 Ft-os címletén a Szolnoki Új Zsinagóga oltára, a hozzá tartozó alkalmi borítékon a napjainkban múzeumként üzemelő régi zsinagóga, valamint az új zsinagóga épülete látható. A bélyegzőn a tízparancsolat kőtábláinak stilizált rajza szerepel.
szolnok.jpgA szolnoki izraelita hitközösség 1850-ben alakult meg. Az 1898–99-ben épített zsinagógája a Koltói Anna téren található. Az építkezés Baumhorn Lipót tervei alapján zajlott. 1940-ig működött vallási épületként, majd 1960-ban a város felújíttatta, azóta falai között a Szolnoki Galéria működik. Az Új Zsinagógát 1931-ben kezdték építeni, és 250–300 személy befogadására volt alkalmas. 1935-ben dr. Hasznos József, az akkori hitközség elnöke és dr. Heves Kornél főrabbi avatta fel, és nevezte el Mártírok templomának.
A 350 ezer példányban megjelent két bélyeget Nagy Péter tervezte, a fotókat Hajdú József készítette; kivitelező: Állami Nyomda Nyrt. Megjelenés holnap, szeptember 6-án.
