Toronyi Zsuzsanna: Zsinagógákról
Jegyzetek:
1 Zádor Anna – Rados Jenő: A klasszicizmus építészete Magyarországon, 1943. Az említett zsinagógák: debreceni régi zsinagóga, berettyóújfalusi, apostagi, kecskeméti régi, abonyi, nagykőrösi, bajai, szegedi régi, békéscsabai, kismartoni, nagykanizsai, lovasberényi, várpalotai, gyöngyösi régi, mádi, óbudai, hunfalvi, liptószentmiklósi, nyitrai, nagykosztolányi és a miavai.
2 Ennek a folyamatnak részletes elemzését lásd: Margaret Olin: The Nation without Art. Examining Modern Discourses on Jewish Art. University of Nebraska Press, 2001.
3 A könyvet Fürst Aladár nekrológja (Pollák Manó. In: Múlt és Jövő 1937. május, 156. o.) szerint 80 éves korában, 1934–ben kezdte, s halálának évében, 1937–ben a kézirat kész volt, csak kiadóra várt. Jegyzetei, könyvének kézirata ma a Magyar Zsidó Levéltár gyűjteményében (XIX.28) vannak, s a szöveget – a mai követelményeknek megfelelő jegyzetapparátussal – a MAKOR sorozatban tervezzük megjelentetni.
4 Megalakul a Magyar Zsidó Műemlékek Országos Bizottsága. In: A Magyar Zsidók Lapja, 1943. szeptember 23.
5 31.43/1944. XXI. res számú belügyminiszteri rendelet. 1944. június 3. Dokumentumok a zsidóság üldöztetésének történetéhez (Szabolcs-Szatmár-Bereg). 64-65. o.
6 A zsinagógák lebontásáról hozott döntésekről, a döntések hátteréről lsd.: Kádár Gábor, Vági Zoltán: Hullarablás. A magyar zsidók gazdasági megsemmisítése. Budapest: Jaffa Kiadó, 2005.
7 Lásd. pl.: „Mikor kerül sor a makói zsinagóga lebontására?” In: Makói Újság, 1944. június 20. 2. oldal. Közli: Urbancsok Zsolt, szerk.: Makói Holokauszt Emlékkönyv. Szegedi Zsidó Hitközség, 2004. 97. o.
8 Katona József: “A Magyar zsidóság szervezete és intézményei“ In: Új Élet Naptár, 1959 Budapest: MIOK, 1959. 29.p.
9 Munkácsi Ernő: Hitközségek és templomok. In: Benoschofsky Imre, szerk.: Maradék zsidóság. Bp.: A Budai Izraelita Aggok és Árvák Menházegyesülete, [1947] pp. 67-69.
10 MIOI iktatott iratai, 1824/1945. Magyar Zsidó Levéltár VI-A.
11 A hitközségek válaszait több más, a zsidó tárgyi örökségre vonatkozó kortárs (1945-1963) forrással együtt a Magyar Zsidó Levéltár kiadványsorozatában, a MAKOR füzetek 7. számaként fog megjelenni. Várható megjelenése 2010. lsd.: http://www.milev.hu/flashgallery-12.html
12 Erről lsd. Bővebben: Toronyi Zsuzsanna: Ahol és ahogy a zsinagóga felépült. In: Budapest, 2009. 12. , illetve: http://www.milev.hu/az-epitkezesek-42.html
13 Lsd. Makor 7. füzet, Naményi Ernő és Teitelbaum Dávid levelei.
14 Kenedi János: Egy kiállítás hiányzó képei 2. In: Élet és Irodalom, 48. évfolyam, 42. szám
15 Komoróczy Géza et al.: „Program. MTA Judaisztikai Kutatócsoport/Center of Jewish Studies at the Hungarian Academy of Sciences”. In: Értesítő. Budapest: MTA Judaisztikcti Kutatócsoport,1988. I. sz. pp. 10-19.
16 Gazda Anikó: Zsinagógák és zsidó községek Magyarországon. Térképek, rajzok, adatok. Budapest: MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1989.
17 Megjelent: Román András: Historizáló zsinagógák műemlékvédelme Magyarországon. In: Román András: Műemlék, építészeti örökség, város. Válogatás (cikkek és előadások) 1970-1995. Budapest: Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996. pp. 115-119.
18 A tatai zsinagóga átalakításának történetéről lsd Bódi Lóránt igen kiváló BA szakdolgozatát az ELTE BTK Szabad bölcsész szakján, 2009.
19 A kőszegi zsinagóga sorsát dokumentumfilm mutatja be „Zsinagógát vegyenek!” címmel.
20 A középkori feltárt soproni és budai zsinagógákat nem tekintve. Ezek története nem folyamatos, hosszú időn keresztül ismeretlenek voltak, majd régészeti feltárás hozta őket napvilágra. A soproni középkori zsinagógák közül kettő látogatható, a budaiak közül az egyik a BTM kezelésében látogatható, a másikat visszatemették. Ehhez lásd: Buday Aurél: Középkori zsinagóga a budai Várnegyedben. Budapest: Budapesti Városvédő Egyesület, 2007.
21 Erről lsd.: Thomas C. Hubka: Resplendent Synagogue. Architecture and Worship in n Eighteenth Century Polish Community. Brandeis University Press, 2003.
22 Yaniv, Braha: Praising the Lord. Discovering the Song of Ascents on Carved Torah Arks in Eastern Europe. In: Ars Judaica Vol. 2. 2006.
23 Prof. Klein Rudolf szíves szóbeli közlése, a bonyhádi és a stomfai zsinagógák részletes vizsgálata alapján.
25 Kellő kutatási hátteret alkalmazva elkerülhető lett volna a mádi zsinagóga frigyszekrénye köré festett nem plasztikus zöld drapéria megjelenítése is. A haszid hagyományt követő ikonográfia – és a korabeli fényképek tanúsága szerint – ilyen eleme nem volt a zsinagógának. A közösség szellemiségének ismeretében ugyancsak elkerülendő lett volna, hogy a bima kerítésének könnyebb elhelyezése miatt belevágjanak az oszlopokba – a korabeli értelmezés szerint Isten trónusának lábaiba.
