Ígéretes Jazz az ígéret földjén
Aryeh Tepper írása alapján
Az izraeli jazz-zenészek immáron felküzdették magukat a világ zenei élvonalába. „Ha Jazzről van szó, Izraelből csodálatos módon árad a tehetség”. (JazzTimes)
Mielőtt megtörtént volna a csoda, egy izraeli zenészekből álló csoport az Egyesült Államokba költözött még az 1990-es évek elején, ahol a New York-i jazz-és kortárs-zenei iskolában, valamint a bostoni Berklee-n tanultak. Együtt éltek, segítették egymást, és szép lassan kialakították saját zenei stílusukat. Közülük két basszeros, Avishai Cohen és Omer Avital hamar karriert csinált.
Cohen ritmusérzéke felkeltette a híres zongorista, Chick Corea figyelmét, aki meghívta őt a zenekarába, s segített neki lemezfelvételt készíteni. Cohen közel-keleti és latin ritmusokat vitt a felvételébe. Avital eközben zenekart alapított New Yorkban, ahol zenei tudását éjszakai fellépések alkalmával finomította. A Small jazz klubban töltött tízévnyi fáradságos munka után a kritikusok is elismerték művészetét. Avital a különböző közel-keleti, de főleg a marokkói zsidó zenei világot tanulmányozta. Manapság azon fáradozik, hogy muzsikájával hidat képezzen a zenei világok és kultúrák között.
Avishai_Cohen.JPG
omeravital.JPG
Avishai Cohen és Omer Avital
Cohennel és Avitallal együtt sok más izraeli is szerencsét próbált az USA-ban: a szaxofonos Eli Degibri, a harsonás Avi Leibovitz, valamint a fafúvós, szaxofonos és trombitás Cohen ikrek, Anat, Juval és Avishai (igen, két Avishai Cohen is van, aki jazzt játszanak). Az újonnan érkezett szaxofonos, Daniel Zamir és a zongorista Omer Klein is kivívta a zenei csemegéket értő és szerető közönség elismerését. Ahogyan elődeik, ők is folyton az egymástól távol álló zenei hagyományokat gyúrják össze: Klein az észak-afrikai zenét tanulmányozza, a chabad-os, vallásos Zamir pedig haszid zenét visz a mixbe.
Izrael és a Keleti-part kapcsolata kétirányú: Arnie Lawrence, New York új jazz és kortárs zenei iskolájának alapítója 1997-ben Izraelbe költözött, és Jeruzsálem külvárosában létrehozta a nemzetközi zenei központot. Sok fiatal izraeli zenész, például Omri Mor is elismeréssel adózott a veterán amerikai zenésznek, aki olyan mély hatást tett rá. Lawrence 2005-ben halt meg. Nagyon örülne annak, ha tudná, hogy az Új Iskola 2009-ben a Tel-Aviv-i Jazzközpont partnere lett. Az izraeliek onnantól kezdve úgy szereznek diplomát, hogy két évet tanulnak Tel-Avivban és kettőt New-Yorkban. A bostoni Berklee egyetemi szintű kreditet ad a jazzprogram tanulói számára a Givatayim Thelma Yelling művészeti középiskolában, amely a fent említett tehetségeket is kiképezte.
Izgalmas időknek nézünk elébe. Januárban Tel-Avivban megnyitott a Shablul jazzklub, a múlt hónapban pedig New Yorkban tartották meg az első izraeli jazzfesztivált. „Valakinek meg kellett rendeznie”, vetette oda Roberto Rodriguez, a nem zsidó származású, kubai kurátor. Különösen érdekes, hogy a zene milyen hatással van a helyi kultúrára: Daniel Zamirt nevezték ki művészeti vezetőnek Izrael első vallásos zenei iskolájának, a Mizmor élére, amely előreláthatóan szeptemberben nyitja meg kapuit.
Mi jellemzi a pompás izraeli jazzközösség virágzását? Ehhez olyan tényezők járulnak hozzá, mint az oktatás, kultúra, mentalitás, de egy kihagyhatatlan: az egyéni világ és a kollektív kötelezettségek közötti különbség a jazz fő szempontja. Ahogy a levegő is sajátságos, amit az izraeliek lélegeznek.
Dési Tamás fordítása
