Beszédes kövek
Schőner Alfréd
Kő és a kövön lévő írás
Jelen kutatásaimat az a kérdés határozta és határozza meg, hogy az épületek, judaisztikai, hebraisztikai emlékek milyen textusokat, elsősorban bibliai, adott esetben postbiblikus, vagy más esetben talmudikus idézeteket hordoznak. Vajon van-e összefüggés az épület és az épület homlokzatán vagy a Frigyszekrény feletti részeken megjelenő szöveg között? (1)
E dolgozatban három példát mutatok be. Egyet, több mint 1500 évvel korábbról, a misna lezárását követő századokból, egyet a 17. századi Budáról, s egyet a 20. századból, Debrecenből. Elődeink a pergamenen, bőrből készült anyagokon, kívül mozaikpadlókra, falakra, kőre is írtak – bármilyen furcsa, de – főleg az ókori zsinagógákban. Ezt látjuk a Szentföldön, a jelenlegi Izrael területén.
Hadd hivatkozzak itt a Bét Alfa-i zsinagógától egészen a pár éve rekonstruált majd az eredeti helyére visszaállított Cipori-ban lévő zsinagógára. E kicsi zsidó imaház, a maga varázslatos világával, betekintést enged egy különleges kor atmoszférájába. Kultúrák találkozási pontja volt ez, ahol tetten érhető az egymást követő, vagy az egymásra rakódó kultúrák színes-beszédes kavalkádja.
besz__desk__vek_1.JPG
Ákédát Jichák. Cipori, VI. sz.
Cipori egyébként az a hely nem messze a Kineret tótól, ahol rabbi Juda Hánászi a zsidó hagyomány szerint kodifikálta a Misnát. A VI. századból előkerült egy olyan zsinagóga maradvány, amelynek mozaik díszítésén számos szentírási kép jelenik meg. Olyan, mint az „Ákedát Jichák”, „Izsák feláldozásának”, megkötözésének jelenete, vagy különböző szentírási motívumok, mint: menóra, sófár, máchtá stb. Avagy az a maga nemében egészen unikális jelenet: a jeruzsálemi Templom szent áldozatainak bemutatása. (2)
A VI. században vagyunk tehát öt- hatszáz évvel a második jeruzsálemi Templom pusztulása után. Ezeken, a mozaik padlókon mindenütt találunk héber szövegeket, amelyeken üzenetet vélünk. Textusok jelennek meg a korabeli freskókon is. Tipikus példa erre az archeológiai kutatások által megtalált a III. századból származó reprezentatív alkotás: a mai Szíria területén található Dura Europos-i zsinagóga, amelynek falfestményeinek feliratán megjelennek nemcsak a donátorok nevei, hanem más tájékoztató jellegű kortörténeti információk is. A későbbiekben leginkább a zsinagógák portálja fölé írták a szöveget. Szinte minden zsinagógában Magyarországon, Közép-Kelet-Európában, a nyugati világban, a mai Izrael egyes részein is, a főkapu fölött valamilyen idézet található amely mintegy eligazítja az odalátogatót az építtetők céljáról.
A textus és az építészeti közeg között igen szoros, nagyon gyakran elválaszthatatlan összefüggés van. Joggal felmerül a kérdés, hogy vajon az a kor, illetve kör, amelyben ezek a zsinagógák felépültek, hordoznak-e magukon bizonyos specifikus jegyeket?
A BUDAI VÁR ZSINAGÓGÁJA
Az időpont XVI.-XVII század környéke, amikor Magyarországon, főleg ezen a részen, Budán, igen erőteljes dominanciája van a török uralomnak. (3) Ugyanakkor a katolikus világ, élén az osztrák világbirodalommal, mindenáron arra törekedik, hogy ezt visszahódítsa.
Budán, a budai vár negyedben ebből az időből két zsinagóga maradt fenn. Az egyik az úgynevezett „visszatemetett” középkori zsinagóga, a másik a XVI. –XVII. századbeli domináns zsidó templom, amely a mai Táncsics Mihály utcában áll. Ennek, a XVI. században alapított, és 1686-ban a törököktől visszafoglalt várban található u.n. szefárd zsinagógának a falán két idézetet találunk.
A zsidók viszonylagos nyugalomban éltek a török hódoltság területén, így Budán is, nem véletlen talán hogy a XVII. századi zsinagóga falára felrajzolják a zsidóság egyik legrégebbi szimbólumát, a Dávid csillagot.
besz__desk__vek_2.JPG
Budai vár zsinagógája: az Áronida áldás
A Dávid csillag jobb felső – bal felső – középső és a jobb alsó és a bal alsó részén pedig megtalálhatják a legszebb és a legklasszikusabb idézetek egyikét, az úgynevezett papi áldást:
„ Áldjon meg téged az Örökkévaló és őrködjék fölötted.
Ragyogtassa az Örökkévaló az Ő arcát reád és legyen hozzád kegyelmes.
Fordítsa az Ő arcát feléd és szerezzen neked békét.” (BÁMIDBÁR VI. 23-27.)
besz__desk__vek_3.JPG
Budai vár zsinagógája: „ A hősök ijja megtörik…”
A következő idézet ugyanabból a korból de néhány évtizeddel később került a falra. A Lotharingiai Károly által vezetett Szent Liga csapatai közelednek, ugyanakkor a helyi közösség szír szefárd zsidó közösség tagjai félnek, hogy mi lesz a sorsuk? Elmenekülnek Budáról és különböző helyeken telepednek le, többek között elmennek egészen Konstantinápolyig. A zsidók a menekülés előtt a Cháná imájából származó klasszikus idézetet írják fel. Sámuel könyvének idézete így hangzik: „Hősöknek ijja megtörik, a gyöngéket pedig erő övezi.” (I. Sámuel 2. 4)
Az egykori várbeli zsidó negyed sorsát, az ott lévő budai zsinagógák pusztulását megörökíti a krónikás, Schulhof Izsák, akinek könyve magyar nyelven is napvilágot látott. (4) A múlt század hatvanas éveiben feltárt zsinagógában megtalálták annak a 72 zsidónak a földi maradványait, akiket 1686-ban meggyilkoltak a Mindenható házában. A csontokat 1965-ben exhumálták, s a rákoskeresztúri sírkertben helyezték végső nyugalomba. A sírjuk fölött lévő emlékkő fotóját és a héber textus magyar fordítását itt mellékelem:
besz__desk__vek_4.JPG
„Itt lettek eltemetve
A budai közösség mártírjainak csontjai,
A mártírok, akiket a zsinagógában öltek meg,
1686-ban. Ugyanazon a helyen találták meg őket.
S 1965 –ben e helyre hozták őket.
A Mindenható torolja meg az ártatlanul kiontottak vérét”
DEBRECEN
Debrecenben, az 1736-os évben regisztrálják az első zsidó megjelenését. Jakabovits Jakab feleségével és négy gyermekével telepszik meg a hajdúsági városban. Maga a város 1840-től járult hozzá a zsidók letelepedéséhez. Mintegy tíz évvel később a Nagyúj utcában működni kezd az első zsinagóga. Az 1868-as Zsidó Kongresszust követően a helyi közösség a Status quo Hitközségek egyik legnagyobb reprezentánsaként válik ismertté.
A város leglátványosabb, romantikus stílusú, keleties ornamentikájú „status quo” nagyzsinagógáját, melyet két nyolcszögletű hagymakupolás torony fogott közre ma már nem láthatjuk. A Deák Ferenc utcai, Jacob Gattner bécsi építész által tervezett, 1897-ben felavatott imaház a II. világháború alatt, 1944-ben bombatalálatot kapott. 1949-ben láttak neki felújításának, ám e közben kigyulladt és kiégett mire a város akkori vezetősége lebontotta.” (5)
A debreceni zsidók első száz évét primer források felhasználásával magyar és héber nyelven írta meg és adta ki Gonda Moshe Élijáhu. (6) Könyvében korabeli forrásokra is hivatkozik, amely szerint a közakaratát teljesíti a Hitközség, amikor új templomot épített a Kápolnási utcában az iskola és a székház közötti telken. 1909-ben kezdték el építeni a zsinagógát, s 1910 szeptemberében Krausz Vilmos főrabbi már fel is avatta. Meggyújtották az örökmécsest és elénekelték a himnuszt, majd az emberek tekintete a frigyszekrény fölötti héber betűs szövegre tévedt. Íme a talmudi forrás, amelyből az üzenet értékű szöveget merítették (a zsinagógában látható rész a szövegben alá van húzva):
„Így szólt az Öreg Hillél, amikor örvendezett a Szimchát Bét Hásoévá ünnepén:
-Akár itt vagyok, akár nem, valaki mindig itt van.
Ugyancsak ő mondotta: Arra a helyre, amelyet szeretek, szinte a lábaim (automatikusan) visznek.
Ha Te eljössz a házamba, én elmegyek a te házadba.
Amennyiben te nem jössz hozzám, én sem megyek otthonodba. Amint áll S’mot könyve XX. fejezetének, 24. mondatában: „Minden helyre, ahol megemlítik nevemet, odamegyek és megáldalak…”
besz__desk__vek_5.JPG
A debreceni zsinagóga felirata: ”Amennyiben Te eljössz a házamba, én elmegyek a te házadba.”
„A tetők fölé magasodó zsinagóga tömege messziről kitűnik. Az utca felöl a keleti homlokzat nyugati bejárata a telek felöl közelíthető meg. Külső mérete 21.5 X 27.7 méter. Párkányának magassága 10. 3 méter. A női karzatra vezető két lépcsőház fogja közre az előcsarnokot. A zsinagógai tér csaknem négyzet alakú, 17.6 X 15 méter. A női karzat öntött vas oszlopokkal kétoldalt alátámasztott. A belső tér arányaiban négyzetesnek hat. A frigyszekrény körüli héber felirat szövege magyarul: „ha eljössz a házamba én is, elmegyek a tiedbe.” (7).
A frigyszekrény fölötti hébernyelvű textus eléggé rendhagyó. A magyarországi zsinagógák túlnyomó többségében mind az épületek külső falán, nagyobbrészt a porticus fölött, mind a zsinagógák belső enteriőrjében általában olyan idézetek szerepelnek, amelyek forrása a Szentírásban található. Debrecenben azonban talmudi textus, Szuká traktatusának 53/b. oldalán található mondat szerepel. A szöveg önmagáért beszél, és Isten és a teremtett ember közötti kölcsönösségre hívja fel a figyelmet.
| JEGYZETEK
1 A héber nyelvben ugyanúgy, mint a latinban a betűknek szám, aritmetika értékük van. Ennek megfelelően választottam bibliai idézeteket, amelyek üzenettel is rendelkeznek. Gyakran az idézeten található betűket csillaggal jelölték. A betűknek a számértéke adta meg a zsinagóga építésének dátumát. 2 Weiss, Zeev-Netzer, Ehud: Promise and Redemption. A Synagogue Mosaic from Sepphoris. Jerusalem, 1996. 3 Grünvald Fülöp: A Buda-Várhegy zsinagóga és zsidó temető helye török időkben. (Különlenyomat a „JUBILEE VOLUME IN HONOUR OF PROF: BERNHARD HELLER” c. műből) Bp., 1941. Zolnay László: Buda középkori zsidósága és zsinagógáik, Budapest, 1987. Scheiber Sándor: Feltárják a középkori budai zsinagógát című cikkében, mint a szellemi munka aktív résztvevője és a héber idézetek „megfejtője”, így ír az Új Élet 1965. augusztusi számában: ”Tatarozzák a Táncsics u. 23. számú épülettömb házait. A Bástya sétány felé eső déli épület keleti falán dolgozva 1964. szeptemberének első napjaiban figyelmessé lettek arra, hogy egy gyönyörű faragott, gótikus oszlop támaszkodik neki. Megtekintésekor azonnal láttam, hogy a zsinagóga helyére találtak. Hogy a további vita lezáródjék, maga az oszlop szólalt meg. Alján – ahol alig volt várható – egymás alatt két héber betű tekintett ránk: Sin – Alef. Sikerült megfejtenem, hogy az 1541-es évet jelenti. Amikor a budai zsidók visszatértek Törökországból, örömükben bevésték ebbe az oszlopba hazatérésük dátumát. Ez a bizonyosság új lendületet adott a Feuer Istvánné vezette munkának. Egyre több részlet mutatkozott a zsinagóga e déli falánál. Az oszloptól jobbra és balra gótikus falív indult. A jobb sarokban rácsozat nyomaival egy kőből való középkori ablakkeret bukkant ki. amely mögött a női imaterem volt (most a lakóház földszinti része).1965. június 21-én kezdődött meg az ásatás második periódusa, dr. Zolnay László és dr. Gedai István végezték a régészeti irányítást, Horler Ferenc a felmérés és rajz munkáját. Az építészeti rekonstrukció is reá vár majd. Az ásásból kivették részüket a Rabbiképzőnk hallgatói is. Ezúttal előkerült egy oszlop az északi falnál és egy középen. Az oszlopokon vaspántok maradványai voltak, ezekre lehettek felszerelve a lámpák (egy megmaradt). A megkerült részletek alapján már most lehetővé vált a zsinagóga rekonstruálása. Hossza kb. 19 m, szélessége 9,14 m., magassága kb. 8 m. Háromszakaszos, hat gótikus bolthajtású templom volt. A fal, oszlop és téglapadló azért maradt meg épen, mert 1686 után feltöltötték a templomudvart és betemették a zsinagógát. A padlószinten sok minden feküdt, amely igazolta a történelmi forrásokat: égett emberi csontok – közöttük gyerekeké is – Buda mártírjainak maradványai. Ágyúgolyó, amellyel lőtték a zsidónegyedet. 1627-es magyar pénz, amely a zsinagógába nyomuló katonák egyikének zsebéből esett ki. S rengeteg faragott kő, amelyből következtetni lehet a zsinagóga építészeti és berendezési stílusára. A most még folyó feltárástól további részleteket várunk.” 4 A város korábbi viszonyait így rögzíti a krónikás: „a város a török birodalom uralma alatt állott, s lakozásunk viruló volt, akár a zöldellő olajfa, biztonságos és nyugalmas- valóban elmondhattuk:’ki-ki a maga szőlőlugasában, a maga fügefája alatt’ tanyázhatott, nem volt ártás az országban. Az élelem olyan olcsó volt, hogy aki hallja el sem hinné: a hizlalt marha húsának fontja négy fillérbe került, a hizlalt birka vagy kecske húsának fontjáért nyolc fillért kértek, de az olyan kövér volt, hogy a zsír fehéréből ki sem látszott a hús vörössége. És mérhetetetlenül olcsó volt a rengeteg fajtájú meg méretű hal is, és egy nagy mérő-azaz pint- bort két császári garasért vehettünk a kereskedőtől, de ha magának is volt présháza, és egyedül készítette a borát, a bor pintje nem került többe, legföljebb három vagy négy krajcárba. Meg az a rengeteg gyümölcs, a mindenféle édesség!- és valamennyi olyan nagyon olcsón, hogy elmondani vagy leírni sem győzné a krónikás.” In.: Schulhoff Izsák: Budai krónika 1686. Bp., 1981. 5 in: Podonyi Hedvig: Zsinagógák Magyarországon. Budapest, 2005. P. 150. 6 Gonda Moshe Élijáhu : A Debreceni Zsidók 100 éve. Tel Aviv, 1965 7 in.: Magyarországi Zsinagógák. Főszerkesztő Gerő László. Szerzők: Gazda Anikó, Kubinyi András, Pamer Nóra, Póczy Klára, Vörös Károly, Budapest 1989. p: 149. |
