Megoldották az ókori bronzlapocska rejtélyét
Forrás: MTI / ScienceDaily
A női arcmással díszített ókori kerek bronzlapocska, amelyre Izrael központi részén, Katzir mellett bukkantak, harci szekér kerekének rögzítésére szolgáló tengelyszög tartozékának bizonyult.
bronzlapocska.jpgA 3200 éves bronzlapocska rendeltetését megfejtő izraeli régészek szerint a lelet arról tanúskodik, hogy a térségben egykoron magas rangú egyiptomi vagy valamilyen helyi hatalmasság állomásozott. A szakértők szerint a lelet alátámasztja azt az elméletet, miszerint itt lehetett a Bírák Könyvében említett Sziszera (Sisera) szülővárosa, Haróset-Gójim – olvasható a ScienceDaily című tudományos hírportálon.
Katzir közelében 1993 és 2000 között folytak ásatások a Haifai Egyetem és az olaszországi Cagliari Egyetem együttműködésében. A feltárt város a bronzkor végén vagy a vaskor elején (I.e. XIII-XII. század) élte virágkorát. A település erődítményrendszere, a falak átjárói, ahogy a szokatlan kerek házai is elütöttek a kánaánita környezettől. Az ásatást irányító Avraham Zertal professzor a város sajátságos építészeti jellegéből kiindulva, felvetette, hogy ez a tengeri népekhez tartozó sardana törzs székhelye lehetett, amely némely kutatók szerint Sziszera fővárosában, Haróset-Gójimban vetette meg a lábát. (A tengeri népek az I.e. XII-XIII. század fordulóján a Földközi-tenger keleti medencéjét feldúló, tengeren és szárazon vándorló népcsoportok – ikiwesek, lukák, sardonák, selekesek és turusák közös neve.)
Az Ószövetség szerint a sardonák harciszekér-alakulatai innen indultak el, hogy megküzdjenek Izrael fiaival, akiket Debóra, a prófétanő és Bárák, Abinóam király fia vezetett. A Sziszera vezette seregeket az izraeliták legyőzték, negyvenévnyi nyugalmat biztosítva maguknak ezáltal. A győzelem feletti örömnek Debóra és Bárák diadaléneke ad kifejezést (Birák Könyve, 5. fejezet). Zertal professzor az ásatások eredményeit és végkövetkeztetéseit összefoglaló Sziszera titka – a tengeri népek és Debóra éneke nyomában című könyve az idén látott napvilágot a tel-avivi Dvir kiadó gondozásában.
A feltárások során talált egyik tárgy rendeltetése azonban mindmostanáig rejtély maradt. A 2 centiméter átmérőjű, 5 milliméter vastagságú bronzlapocskát a „kormányzó házának” elnevezett épületben találtak. A lapocskát díszítő dombormű kalapot viselő nőt jelenít meg, akinek fülbevalói harci szekér kerekeire emlékeztetnek. A lelet 1997-es előkerülésekor a szakemberek előtt világos volt, hogy ez valamilyen hosszúkás tárgy tartozéka lehet, ám a szakemberek tanácstalanok voltak, soha semmi hasonló nem került elő a régészet feltárások során.
Tizenhárom évvel később a rejtély megoldódott. Harci szekereken vívott csaták ábrázolását tanulmányozva ókori egyiptomi domborművek Oren Kohen, a Haifai Egyetem Zinman Régészeti Intézetének az archeológusa egyedülálló díszítőelemre figyelt fel: a bronz tengelyszögeket emberi arcok ékesítették. Ezek foglyok, idegenek és Egyiptom ellenségeinek az arcmásai voltak. A tudós azt is észrevette, hogy az ilyen cifra tengelyszögek az uralkodók és a nemesség által használt harci szekereket díszítették.
„A bronzlapocska azonosítása növeli a lelőhely történelmi és régészeti értékét, azt bizonyítván, hogy magas rangú személyek harci szekerei állomásoztak itt. A felfedezés alátámasztja annak lehetőségét, hogy valóban Sziszera városáról van szó, innen rajzottak ki a harci szekerek az izraeli törzsek ellen, hogy Taanah és Megiddó között harcba bocsátkozzanak velük” – összegezte Zertal professzor.
Sziszera (Sisera) ószövetségi személy, a kánaáni Hacór királya, Jabin seregének fővezére. Hatalmas seregével rettegésben tartotta Izrael fiait (Bírák Könyve), de Bárák és Debóra vezetésével a Tábor-hegy előtti síkságon, a Kison-pataknál megfutamították. Nevéből származik a siserahad kifejezés.
