Zsinagóganyitás Sanghajban
Forrás: HVG
Hat évtizedes szünet után újra rendszeresen használhatják a hívők az Ohel Rachel-zsinagógát Sanghaj belvárosában.
Az időzítés nem véletlen: a sanghaji az első világkiállítás, amelyen Izrael saját pavilonnal szerepel. „Megdöbbenésünkre az önkormányzat keresett fel minket azzal, hogy az expó idejére az épület ideiglenesen minden pénteken visszakapja eredeti rendeltetését” – idézte fel a HVG-nek Jackie Eldan, Izrael sanghaji főkonzulja.
zsinag__ga_shanghai.jpg
A nyitóünnepség (Fotó: AP/ Eugene Hoshiko)
A Kínai Népköztársaság csak a buddhizmust, a taoizmust, az iszlámot, a katolikus és a protestáns vallást ismeri el hivatalosan, így a zsinagóga sorsának megvitatása éveken át politikai akadályokba ütközött. Izrael a két ország kapcsolatában jelentős lépésként könyveli el a döntést, a 14 milliós nagyváros mindössze kétezer fős zsidó közössége pedig, amely 150 ezer dollárral járult hozzá a felújításhoz, reménykedik, hogy az ideiglenes helyzet állandósul.
Sanghaj a 19. század utolsó negyedétől vált a Török Birodalomból menekülő egykori bagdadi zsidó elit új lakóhelyévé. A közösség később Indiából, 1917 után pedig a Szovjetunióból vonzott zsidó betelepülőket. A negyvenes évekig Sanghaj zsidó menekültek ezreit fogadta be, 1943-ban azonban a japán megszállók gettóba telepítették az akkor mintegy húszezer zsidót. Ők a kommunista hatalomátvétel után a külföldiekkel együtt elhagyták az országot.
A helyi zsidóság fénykorában, 1920-ban épült Ohel Rachel egyike a két, ma is álló zsinagógaépületnek. A maoista vezetők 1952-ben, pár évvel hatalomra kerülésük után záratták be, és most kormányhivatalok működnek benne. Újjáéledése akkor kezdődött, amikor 1998-ban Madeleine Albright amerikai külügyminiszter és Hillary Clinton, az akkori elnök felesége ellátogatott a romos épületbe. Idén májusig a zsinagóga csak évente ötször, a legnagyobb ünnepek idejére nyithatott ki.
