Megemlékezés a szabadkai zsinagóga udvarában
Forrás: Vajdaság Ma
Június 16-án, szerdán délelőtt a szabadkai zsinagóga udvarában levő holokauszt emlékműnél megemlékeztek a Vészkorszakban elhurcolt és mártírhalált halt szabadkai zsidó polgárokról.
A megemlékező beszédekben szó esett arról, hogy a több nemzetiségű és több vallású Szabadka egyik jelképe a több évtizede felújítás alatt levő nagy zsinagógája, ugyanakkor szóvá tették azt is, hogy az egykori, államosított zsidó magán- és hitközségi ingóságok nem lettek visszaszármaztatva jogos tulajdonosaiknak. A megemlékezésen a város és a történelmi egyházak is képviseltették magukat.
szabadka_archiv.jpg
A szabadkai zsinagóga, 1910-es évek
(Jalsovszky Katalin-Tomsics Emőke: A tegnap világa. Officina Nova, Budapest, 1992, 201. oldal.)
1944. június 7-ig a szabadkai zsidóság soraiból a gettóból 544 férfit internáltak vagy munkaszolgálatosnak vittek, így létszámuk 2234 főre csökkent. A nemek szerinti arány a következő volt: 1589 nő és 645 férfi. 1944. június 20. körül a szabadkai gettóban és gyűjtőtáborban őrzött hozzávetőleg 3000 főnyi zsidóságot Bácsalmásra vitték át. Innen június 26-án szállították el őket német munka- és haláltáborokba. A szabadkai gyűjtőtáborból Baján és Bácsalmáson keresztül végül is körülbelül 3500 zsidót deportáltak.
Bizonytalan annak a 179 zsidónak a sorsa, akiket SS-erők parancsnoka, Blunk őrnagy emelt ki a gettóból és tartott maga mellett fogolyként.
A szabadkai zsidóság közül a vészkorszak idején 1995 személy vesztette életét. A hitközség 1945. január közepén újraindult dr. Goldstein Vilmos orvos elnökletével.
