Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

Oskar Schindler gyára múzeum lett

Forrás: MTI

Mostantól múzeumként várja a látogatókat a Lengyelország náci megszállása alatt zsidókat mentő Oskar Schindler egykori zománcedénygyára Krakkóban.


„A krakkói történeti múzeum egyik fiókintézményét avatjuk fel csütörtök este Oscar Schindler hajdani Emalia üzemében” – mondta Marta Smietana, a múzeum illetékese a francia hírügynökségnek. Pénteken nyílik meg itt a nagyközönség előtt az a multimédiás kiállítás, amely bemutatja, milyen volt a mindennapi élet Krakkóban a II. világháború alatt, 1939 és 1945 között – tette hozzá.

Oskar Schindler a jelenlegi Csehország területén született szudétanémet családban. A náci párt tagjaként gyorsan meg akart gazdagodni a háborúból, és mindent elkövetett, hogy megmentse azokat a zsidókat, akik krakkói zománcedénygyárában dolgoztak. Munkásai a közelben működő plaszówi gettóból kerültek ki, mert ez volt a legolcsóbb munkaerő. A táborparancsnok ámokfutását azonban Schindler nem tudta tétlenül nézni, egyre több zsidót „kért ki” és minősített nélkülözhetetlen munkaerőnek, alkalmazottai egy idő után már az üzemben laktak. Kétszer annyit kaptak enni, mint a táborokba deportáltak, sőt Schindler felesége, Emilie még egy kis kórházat is berendezett a gyár területén.

A náci hadsereggel üzletelve felhalmozott vagyonát a háború vége felé arra fordította, hogy élelmezze alkalmazottait, és lefizesse a kiirtásukra készülő SS-katonákat. 1200 zsidót mentett meg a haláltáboroktól úgy, hogy listát állított össze a náci hadsereg számára nélkülözhetetlen munkát végző dolgozóiról.

Németországban halt meg 1974-ben, 66 éves korában a világ előtt ismeretlenül, és a feledéstől egy ausztrál író, Thomas Keneally, de még inkább Steven Spielberg amerikai rendező mentette meg. Keneally az egyik „Schindler-zsidótól”, Leopold Page-től hallotta történetét, ez alapján írta meg az 1982-ben megjelent Schindler bárkája című könyvet. A könyvből született Spielberg Schindler listája című filmje, amely 1993-as bemutatása után egy csapásra világhírnevet szerzett Schindlernek, az alkotást pedig hét Oscar-díjjal jutalmazták.

Schindlert kérésének megfelelően Izraelben temették el, és egyike volt az első három németnek, akiket Izrael a Világ Igaza címmel tüntetett ki.


Kapcsolódó cikkek

Categories:
Ezek is érdekelhetnek
********************
[pvt_monthly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_weekly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_daily_toplist post_type="post" limit=3]
Search toggle