Nemzetközi ajánlások a holokauszt áldozatainak vagyonáról
Forrás: MTI
Az elrabolt egykori zsidó vagyonvisszaadásának elveit megfogalmazó ajánlásokban, amelyek nem kötelező jellegűek, 43 ország képviselője egyezett meg Prágában – jelentette be Jan Fischer cseh kormányfő és Stuart Eizenstat, az amerikai külügyminisztérium holokauszt ügyekben illetékes tanácsadója közös sajtóértekezleten.
Az ajánlások nemcsak zsinagógákat, temetőket, iskolákat és más, egykoron vallási célokat szolgáló ingatlanokat érintenek, hanem magánvagyont is. A prágai orosz nagykövetség a megállapodásra reagálva közölte: Oroszország nem ért egyet vele, s nem fogadja el. Szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy ezek a vagyonügyek Oroszországot nemigen érintik. Az ajánlásokat tartalmazó dokumentum a Terezíni Nyilatkozatból indul ki, amelyet tavaly júniusban fogadtak el a prágai nemzetközi holokauszt konferencia zárónapján.
A tavalyi nyilatkozat szerint Terezínben, ahol a II. világháború idején náci koncentrációs tábor működött, európai intézetet hoznak létre, amely a holokauszt következményeivel és örökségével foglalkozik majd. Az intézet egyben a nyilatkozatot aláíró majdnem félszáz ország számára eszközként fog szolgálni az európai rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus elleni harcban.
A Terezíni Nyilatkozat nem kötelező jellegű, de az aláírók számára erkölcsi kötelezettségvállalást jelent. „A mostani megállapodás a Terezíni Nyilatkozat átültetése a gyakorlatba” – vélekedett Fischer. Elmondta: az ajánlásokat szakértők fogalmazták meg, akik az elmúlt napokban Prágában tárgyaltak. A tárgyalásokon orosz küldöttség is részt vett. A cseh kormányfő „pozitív lépésnek” minősítette az elért megállapodást. Szerinte „közös szégyen”, hogy még 65 évvel a háború után sem rendezték a kérdést. „Jobb későn igazságot osztani, mint soha” – szögezte le.
A tavalyi prágai holokauszt konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy amennyiben nincs mód az elrabolt zsidó magánvagyon visszaadására a jogos örökösöknek, akkor a pénzt elsősorban a holokausztot túlélők szociális támogatására kell fordítani.
Az ilyen vagyonokból pénzalapot kell létrehozni, s annak hozamaiból kell támogatni az arra rászorulókat, illetve a témával összefüggő kutatásokat. Stuart Eizenstat újságíróknak elmondta: a mintegy hatmillió európai zsidó áldozat vagyona 1939-ben megközelítőleg 15 milliárd dollárt tett ki. „Ma ez a vagyon ennek az összegnek a sokszorosát éri” – tette hozzá.
