Verdi Nabuccója a történelmi környezetben a Holt-tenger partján
Forrás: MTI
A Júdeai-sivatagban található történelmi Maszada erődítmény lábánál vitte színpadra a hétvégén az izraeli operaház Giuseppe Verdi Nabucco című híres operáját, amelyet most először igazi történelmi közegben, a Holt-tenger partján csodálhatott meg a nagyközönség.
A Maszada-hegynél felállított szabadtéri operaház persze nem kevés munkájukba került a szervezőknek. „Tudjuk, hogy miként kell színre vinni egy darabot egy hagyományos operaházban, hiszen ezt tesszük immár 25 éve. Egészen más kategóriába tartozik azonban felépíteni egy egész operavárost a sivatag kellős közepén. Egy érintetlen sivatagba érkeztünk, és mindenről magunknak kellett gondoskodni: az úthálózatról, a göröngyös talaj lesimításáról, az elektromosságról, a színpadról és a mintegy 6500 embert befogadó lelátóról” – mondta Hanna Munitz, az Izraeli Opera igazgatója a Reuters hírügynökségnek.
Az UNESCO világörökségi helyszínei közé tartozó Maszada egy lapos tetejű hegy a Júdeai-sivatagban, amelyre Nagy Heródes király építtetett magának egy erődítményt még I.e. 37 és 31 között. Az első zsidó-római háború kirobbanása után azonban az építményt zsidó lázadók, az úgynevezett Sicariik foglalták el. Az ókori történetíró, Josephus Flavius beszámolói szerint az erődöt később a rómaiak vették ostrom alá, amelynek végül az időszámításunk szerinti 73-ban vetettek véget, mikor az építményben lévő több ezer zsidó lázadó tömeges öngyilkosságot követett el.
A sicariik történelmi örökségét őrző hely éppen ezért kiváló helyszínéül szolgál az olasz zeneszerző operájának, amelynek története a bibliai Nabukodonozor babiloni uralkodó jeruzsálemi fogságát és elbocsátását, valamint a zsidók Babilonba száműzetését meséli el. „A Verdi-operák közül valószínűleg a Nabucco kötődik leginkább a zsidó néphez, és a terület szimbolikus jelentőségű a zsidó történelemben. Ezért úgy véltük, hogy ennek a két dolognak az ötvözése plusz értéket ad ahhoz, amit csinálunk” – magyarázta Munitz.
A szabadtéri opera ötlete persze hatalmas turisztikai lehetőségeket is rejt magában. „Soha még ennyi turista nem érkezett Izraelbe egy kulturális eseményre, mintegy négyezren jöttek emiatt az országba szerte a világból” – mondta Munitz, hozzátéve, hogy az egyhetes rendezvényt három évnyi szervezés előzte meg, és összesen 7 millió dollárba (1,6 milliárd forintba) került, amelynek jelentős részét a jegyek árából fedezték.
A június 3. és 6. között megtartott öt teljes előadásra és a híres amerikai szoprán énekes, Jessye Norman közreműködésével megrendezett gálakoncertre szinte azonnal elkelt az összes jegy. Az előzetes tervek szerint jövőre Verdi egyik másik operáját, az Aidát is színre viszik a sivatagi közegben, remélve, hogy ez a különleges helyszín bekerül a világ operafesztiváljai közé.
A szabadtéri operaelőadások „szakértője”, Daniel Oren karmester által vezényelt előadást 120 fős kórus, ugyanennyi színész, lovak, tevék, látványos világítás és pirotechnikai elemek tették emlékezetes élménnyé. Persze nem mindenki volt teljesen megelégedve a hallottakkal. Omer Somroni, az Izraeli Rádió zenekritikusa például az izgalmat hiányolta a felcsendülő dallamokból. „A legszívmelengetőbb és legfinomabb áriák nem tudtak teljesen érvényesülni” – utalt a hangerősítők hiányára, illetve arra, hogy a sivatagi szél sokat rontott a hangminőségen.
