A csodált és vitatott Dohány utcai zsinagóga
Csordás Lajos / Forrás: Népszabadság
A Dohány utcai zsinagóga sok mindent látott felépültének százötven esztendeje óta. Látta nagyvárossá nőni Budapestet, melynek maga is meghatározó pontjává lett. A Dohány utca és a Wesselényi utca sarkát meg sem ismernénk jellegzetes, nyolcszögletű tornyai, hagymakupolája s mórosan csipkézett téglahomlokzata nélkül.
Az egyik legismertebb budapesti nevezetesség. Nemrég az angol trónörökös, Károly herceg is felkereste, amikor Budapesten járt. Építészeti kialakítása azonban nem mindenkit töltött el oly csodálattal, mint a herceget. Már megépülte után (sőt előtte is) hatalmas vitákat váltott ki a keresztény templomokra emlékeztető, háromhajós szerkezete, a tóraolvasó asztal oltárszerű megjelenítése és áthelyezése hagyományos helyéről, a templom közepéről a templom elejére, a tóraszekrény elé. Ami pedig végképp elfogadhatatlan volt az ortodox hívek számára: az orgona. Ez végül hozzá is járult az 1868-as szakadáshoz. Az ortodoxok ma sem látogatják a hagyományoktól eltérő, „neológ” irányzatú templomot, ők a Kazinczy utcába járnak. A magyar zsidóság körülbelül 90 százaléka azonban jelenleg a neológ irányt követi – tudom meg Frölich Róbert főrabbitól, nekik a Dohány utcai zsinagóga a főtemplomuk.
Az 1850-es évek közepén meghirdetett tervpályázaton egy bécsi akadémiai építész, Ludwig Förster nyert. Terve nemcsak a terek elrendezésében volt Magyarországon újító, hanem az öntöttvas szerkezetek alkalmazásában is. A karzat öntöttvas oszlopokon áll, s a hajókat is öntöttvas ívek kötik össze, tulajdonképpen az egész épület erre a vasszerkezetre támaszkodik. Försterrel azonban az építkezés közben megszakadt a kapcsolat, így Feszl Frigyes, a Vigadó építésze fejezte be a tervezést: a belső díszítések és berendezések az ő elképzelése alapján készültek, köztük például a két szószék és a frigyszekrény. A zsinagóga öt év alatt készült el a közösség minden tagja által összeadott pénzből: 1859. szeptember 6-án avatták fel.
Nem egészen olyanra épült, mint ma látjuk. Zárt beépítésű volt, vagyis mindkét oldalról házak határolták, s mint a főrabbi mondja, aWesselényi utca felőli oldalán egy taggal szélesebb is. Ezt a ma már nem látható tagot akkor bontották el, amikor a hitközségnek sikerült megszereznie a szomszédban, a Wesselényi utca sarkán álló bérházat, s annak helyén felépült a zsinagógához hasonló küllemű, szervesen csatlakozó mai saroképület, a Zsidó Múzeum. Az elbontott sarokházban született egyébként a politikai cionizmus alapítója, Izrael állam megálmodója, Herzl Tivadar, amire egy emléktábla is figyelmeztet ma.
Ennek a sarokteleknek a megszerzése érdekes történet. A XIX. század végén tervek születtek egy jóval nagyobb zsinagóga megépítésére a Lipótvárosban (a mai Pesti Központi Kerületi Bíróság telkén), amely túltett volna a Dohány utcain, s a Bazilikával vetekedett volna méreteiben. Végül azonban nem jutott pénz rá, és telkét 1907-ben eladták. Annak árából vásárolták meg a Dohány utcai zsinagóga szomszédos telkeit, házait, köztük az említett Herzl-féle házat. Így a zárt beépítésű templomot szabadon állóvá tehették, és még bővíthették is a harmincas évek elején a múzeumépülettel, oldalt és hátul pedig a kerttel, amelyben ekkoriban épültek az árkádok, és egy kisebb templom, az első világháborúban elesett 10 ezer zsidó származású magyar katona emlékére emelt Hősök temploma. Így jött létre Európa legnagyobb zsinagógája.
Története során sok kiváló hittudós, rabbi működött itt, nagy hírű emberek fordultak meg a falai között hívőként és vendégként is. Kayserling Majer történész rabbi, Kohn Sámuel az első, s Hevesi Simon pedig a legkiválóbb magyar zsidó hitszónok, Fischer Gyula bibliatudós, Grossmann Zsigmond, Herskovics Fábián – sorolja a neveket Frölich főrabbi – vagy Stern Samu, aki a vészkorszak idején volt a pesti hitközség és a Zsidó Tanács elnöke. A mai napig megvan a templomban az a frigyszekrénytakaró-szett, amit Stern Samu felesége maga készített. Katona József főrabbi az ötvenes években vezette a közösséget, s máig emlékezetes, hogy szinte a szószéken halt meg 1959-ben, röviddel azután hogy elmondta beszédét a templom centenáriumi ünnepségén. A civil társadalomból néhány név: játszott a templom orgonáján Saint-Saëns és Liszt Ferenc, az író Molnár Ferenc apja volt jó ideig a zsinagóga orvosa, de ide járt Heltai Jenő is, akinek unokatestvére az előbb említett Herzl Tivadar, e templomban volt „bar micva”, vagyis itt avatták a zsidó társadalom teljes jogú, felnőtt tagjává. Az újabb időkből a színész Kabos Lászlót, a „Kiskabost” említi szeretettel a sok-sok személy közül a főrabbi.
A templom történetében legmélyebb nyomot a harmincas évek és a vészkorszak eseményei hagyták. Egyrészt a harmincas évek nagy hozzáépítései, de két ekkori merénylet is, amit először pisztollyal, majd gránáttal követtek el a templomból távozó hívek ellen. 1944-ben pedig a zsinagóga a gettó része lett, melynek itt, a Wesselényi utcánál volt az egyik kapuja. Az épületet a háborúban 27 találat érte. A gettó áldozatait a kertben temették el. Emiatt van tele sírkövekkel ma is az árkádok alatti sétány: 2054-en nyugszanak itt. A templom parkjában 1991-ben felállított, acélágakból és levelekből álló Emánuel-emlékfa pedig a 600 ezer magyar zsidó áldozatra emlékeztet.
A templom utoljára 1991 és 1996 között esett át teljes felújításon, így ma szinte újszerűnek hat. Teljes pompájában ünnepelhette 2009. szeptember 6-án felszentelésének 150. évfordulóját. Akkor kiállítás is nyílt a történetéből, mely az egész emlékév folyamán, jelenleg is látható. Végül érdekességként Frölich főrabbi két példát említ arra, hogy milyen hatással volt ez az épület a nagyvilágra. Egyrészt hogy a tel-avivi diaszpóramúzeumból, ahol a világ minden fontosabb zsinagógája látható maketten, csak egy hiányzik, a Dohány utcai. Másrészt hogy New Yorkban, a Central Parkban létezik egy ikertestvére, mely pontos másolata a budapestinek.
A Zsidó negyed kapuja
A Zsidó negyed kapuja című projekt keretében közel 40 millió forint uniós támogatással fejlesztik a Dohány utcai zsinagóga és a Magyar Zsidó Múzeum épületét. Már működik a Jewinform – információs iroda, elkészült az új panorámalift a múzeum hoz, júliusra befejeződik a teljes akadálymentesítés, egységes információstáblarendszer és hétnyelvű audioguide-rendszer épül ki, s megújul a Goldmark Terem is.
