Szakrális textilek a Magyar Zsidó Múzeumban
A zsidóság és a szőnyeg címmel 43 kárpitot, köztük zsinagógai textileket, erdélyi, török, perzsa és nomád szőnyegeket állít ki a Magyar Zsidó Múzeum az Első Pesti Szőnyeg Társasággal közösen.
A kiállítást Görgey Gábor Kossuth-díjas író nyitja meg, 2010, június 1-én, kedden 17:00 órakor
A zsinagógához, a zsidó vallási élethez hozzátartoznak a szakrális textilek, mint a tóraszekrény-takarók vagy függönyök, a szédertáltakarók vagy a falakat borító, nagyméretű szőnyegek. A múzeum európai hírű gyűjteményéből hét darabot állítanak ki ezekből a textíliákból, míg a többi 35-öt a társaság kölcsönzi – mondta el Rusznák Rita kurátor az MTI-nek.
A szakrális textilek eredete az Ószövetségig nyúlik vissza, Mózes II. könyvében olvasható útmutatás használatukhoz. A tóraszekrény-takaró funkciója, hogy a tórát tartalmazó frigyszekrényt elrejtse az avatatlan szemek elől. A függöny máig gazdagon díszített, kék, bíbor, skarlátvörös, arannyal, ezüsttel hímzett textil – magyarázta a kurátor.
A függöny- és faliszőnyeg-motívumok között megtalálható a madár mint közvetítő az Örökkévaló és az ember között, a főnix, az oroszlán, a tórakorona, a Dávid-csillag és Áron, az első főpap kezét ábrázoló kohanita kéz.
Spanyolországban zsidó foglalkozás volt a szőnyegfonal festése, a minták rajzolása és a kész szőnyegekkel való kereskedelem, a mórok szerezték be az alapanyagot. A XV. század végén űzték ki a zsidókat az Ibériai-félszigetről. A szefárdok (keleti zsidók) így Észak-Afrikába, a török birodalomba, Itáliába, a Németalföldre és a Balkán-félszigetre költöztek, s folytatták mesterségüket.
A kiállításon a szőnyegkészítés legfontosabb régióiból, Anatóliából, Iránból, Türkmenisztánból, örmény műhelyekből, Tibetből, Kínából, sőt az arizonai navajo indiánoktól származó szőnyegeket is megcsodálhat a közönség, de van egy kazah mintás békésszentandrási szőnyeg is 1830-ból. Látható például egy 1742-ből való tóraszekrény-takaró
Anatóliából, türkmén nomádszőnyeg Iránból, valamint ottani zsinagógából való, a 12 zsidó törzset és héber írást mutató gyapjú-selyem faliszőnyeg.
Különleges darab a „repülőszőnyeg”, az afganisztáni háborús témájú, helikoptereket ábrázoló nomád szőnyeg Herátból, és az az 1900-ban Kurdisztánban készült szőnyeg, amelyet Budapestről a 30-as években Palesztinába vándorolt család vitt magával, majd a nagyapa New Yorkba továbbköltözvén sem vált meg a családi ereklyétől. Amerikából pedig unokája hozta ismét Budapestre a „kalandos életű” szőnyeget – mesélte a tárlat kurátora. Hozzátette, hogy a kiállításon fotók is lesznek Taskent, Buhara, Szamarkand zsinagógáiról.
A tárlat társrendezője az Első Pesti Szőnyeg Társaság, amely 2007-ben alakult. A társkurátor, Dénes Sándor elmondta, hogy a kiállítással a múzeumnak és társaságnak is az a célja, hogy felélessze az 1945 előtti méltán híres magyar szőnyegkultúrát, mert 1914-ben például Budapesten rendezték meg a világ első tematikus, oszmán-török szőnyegkiállítását 352 válogatott darab bemutatásával.
| A szakrális textilek és szőnyegek kiállítása július 31-ig tart nyitva a Magyar Zsidó Múzeumban (Budapest VII. ker., Dohány u. 2. További információ: www.zsidomuzeum.hu |
