Izrael lelkiismerete Budapesten
Forrás: FN
A könyvpiacot igen, de a gyermek- és szépirodalmat nem sújtotta a válság. Van mit tehát ünnepelni a csütörtökön nyíló könyvfesztiválon, amelynek idén Izrael a díszvendége. A zsidó államban a nemzet lelkiismeretének tartott író, Ámosz Oz személyesen is ellátogat a rendezvényre és átveszi Demszky Gábortól a Budapest Nagydíjat.
Április 23-án – Shakespeare és Cervantes halálának évfordulóján – ünnepeli a világ a Könyv és a Szerzői Jog Világnapját, amit Magyarország 1996 óta a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivállal köszönt. Idén már egy nappal korábban, csütörtökön megnyitja a rendezvényt a Millenárison Paczolay Péter, a Magyar Alkotmánybíróság elnöke és a díszvendég ország képviseletében Aliza Bin-Noun nagykövet asszony.
2010-ben Izrael kultúrája, kortárs irodalma és könyvkiadása vendégeskedik Budapesten, gazdag programmal, és egy világhírű íróval, Amos Ozzal. A hazánkban is népszerű Oz – akinek Élet és halál rímei című új kötete a fesztiválra időzítve lát napvilágot magyarul – Konrád György laudációja után, átveszi a főváros főpolgármesterétől a Budapest Nagydíjat.
A humor gyógyít
Izraelben a nemzet lelkiismeretének tartják Ámosz Ozt, Magyarországon sokan úgy is ismerik, mint a Békét Most mozgalom egyik alapítóját. Az író a napokban az MTI-nek nyilatkozva elmondta, akárcsak 25-30 éve, most is hisz az izraeli-palesztin történelmi kompromisszumban, egy olyan békében, amely két államon alapul; Izrael és szomszédja, Palesztina egymás mellett él békében és biztonságban.
Az író, a Hogyan gyógyítsuk a fanatikust című kötetében arról írt, hogy a humor gyógyít. „Soha nem láttam felcsillanni a humornak még a legkisebb szikráját sem fanatikusban, legyen az izraeli vagy palesztin, és soha nem tapasztaltam, hogy egy humoros ember fanatikussá válna, ha csak nem vesztette el közben a humorérzékét. Nem állítom, hogy pusztán humorral meg lehet oldani a konfliktust, de a humor sok mindenen átsegít” – összegezte ezzel kapcsolatos álláspontját Oz.
1939-ben született Jeruzsálemben, kelet-európai bevándorló szülők gyermekeként. Az 1960-as évektől jelennek meg írásai: regények, elbeszélések, esszék, gyerekkönyvek. Fiatal korában kibuclakó volt, részt vett az 1967-es hatnapos háborúban és az 1973-as jom kippuri háborúban. Bár politikai pártnak nem tagja, negyven éve küzd azért, hogy az izraeliek és a palesztinok két független államban éljenek egymás szomszédságában. A Békét Most! mozgalom egyik alapítója.
Legnagyobb nemzetközi sikerét Szeretetről, sötétségről című önéletrajzi regényével aratta, melyet tizenöt nyelvre, köztük magyarra is lefordítottak. Évek óta az irodalmi Nobel-díj várományosai között emlegetik. Számos nemzetközi elismerésben részesült: megkapta az Izrael-díjat (a legmagasabb izraeli kitüntetést), a francia Femina-díjat, a német Goethe-díjat és a Frankfurti Könyvvásár Béke-díját.
| Magyarul eddig megjelent művei:
Miháél, Miháél (1985, Európa) |
