Több tízezren emlékeztek az idei Élet Menetén
A holokauszt magyarországi áldozataira szabadtéri koncerttel emlékeztek a Terror Háza Múzeumnál vasárnap délután. Kora este a Szent István parktól a sófár megfújása után több tízezer ember, köztük vezető politikusok és közéleti személyiségek részvételével indult el a fáklyás felvonulás, az Élet Menete.
Megemlékezés a Terror Háza előtt
A holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapja alkalmából tartott rendezvényen felszólalt Erdő Péter bíboros, prímás, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseke, Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának elnöke, és felolvasták Bajnai Gordon kormányfő levelét is. Az előzetes programtól eltérően, Balog Zoltán (Fidesz), a parlament emberi jogi bizottságának elnöke megemlékezett a lengyelországi légikatasztrófa áldozatairól.
A közös emlékezés egyidős velünk. Nélküle üresnek érezzük magunkat, feszengünk. A közös emlékezés hozzánk tartozik, akár a ruhánk, amelyet nem csak a szemérem okán viselünk, hanem azért is, hogy megvédjen bennünket – fogalmazott Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
„Bár már szabad, demokratikus országban élünk, a totális diktatúrák tapasztalatát, a totális eszközöket – amelyekkel a „végső megoldások” születtek – már nem törölhetjük ki közös múltunkból. Közösen kell ezért emlékeznünk a tragédiákra, hogy a közös emlékezéssel erősítsük meg immunrendszerünket.” – mondta Schmidt Mária a megemlékezésen.
Bajnai Gordon levelében arról írt, hogy „Magyarország utcáin nem masírozhatnak többé fasiszta félkatonai szervezetek”. A miniszterelnök hangsúlyozta: a holokauszt soha többé nem ismétlődhet meg, a múlt mentegetésével nem éledhet újjá a gyűlölet.
Erdő Péter bíboros, prímás, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseke beszédében úgy fogalmazott, hogy a mai nap elsősorban arra kötelez minket, hogy emlékezzünk az áldozatokra. Ennek az emléknapnak ők a főszereplői. Azok a száz- és százezrek, akik sokszor maguk is, részben a propagandától megtévesztve, úgy indultak a halálba, mint kötelező munkaszolgálatra. És azok is, akik pontosan tudták, hová visznek a vonatok, akik közül nem kevesen már a bevagonírozás előtt önkezükkel vetettek véget életüknek – mondta beszédében
Voltak éleslátó emberek, köztük olyan keresztények is, akiket bár származásuk miatt nem fenyegetett az üldözés, idejében felhívták a figyelmet a rágalmak, a kollektív vádaskodások, a gyűlöletkeltő propaganda veszélyére – folytatta a bíboros. Kijelentette: „semmilyen politikai számítás nem igazolhatja az Isten képére teremtett ember méltóságának meggyalázását vagy lebecsülését, az emberi élet puszta gazdasági vagy politikai tényezőként való kezelését, az emberek közötti testvériség, a természetes jóérzés, segítőkészség és együttműködés rombolását, a szeretet kultúrája helyett a gyűlölet, a feszültség, a zűrzavar terjesztését”.
terrorh__za_feldm__jer.JPG
Feldmájer Péter mécsest helyez el a Terror Házánál tartott megemlékezésen
A megemlékezés végén többen mécsest gyújtottak a múzeum falánál. Az eseményen megjelent mások mellett Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója és Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház zsinatának világi elnöke.
Tízezres tömeg néma tüntetetése lett az Élet menete
Az idei Élet Menete felvonulás a XIII. kerületi Szent István parktól indult és a Vizafogó-emlékműnél ért véget. Az Újpesti rakpartot a Szent István parktól a Dráva utcáig teljes szélességben megtöltötte a tömeg.
A 18. alkalommal szervezett felvonulás elején, egy kifeszített molinó mögött halad többek között Kiss Péter társadalompolitikai miniszter, Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke, Mesterházy Attila MSZP-frakcióvezető, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, Lévai Katalin volt európai parlamenti képviselő, Kuncze Gábor, az SZDSZ volt elnöke, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök a családjával, Iványi Gábor lelkész, Eleni Tsakopoulos-Kounalakis amerikai nagykövet, Dr. Feldmájer Péter a Mazsihisz elnöke, Zoltai Gusztáv a Mazsihisz-BZSH ügyvezető igazgatója, valamint több ismert közéleti személyiség.
Horváth Csaba volt főpolgármester-helyettes a rendőrség által jelentős erőkkel biztosított menet indulása előtt tartott beszédében úgy fogalmazott: közös felelősségünk, hogy szűnjön meg a kettős beszéd, amely megkülönbözteti az embereket, nem hagyhatjuk, hogy bárkinek is félnie kelljen nemzetisége vagy felekezeti hovatartozása miatt.
A szocialista politikus azt mondta: a jövőben minden tisztességes magyar politikus meg fogja akadályozni az erőszakot, a kirekesztést, és közösen lépnek fel a diszkrimináció ellen, és ezt várják el a következő kormánytól is. Utalt arra, hogy 136 évvel ezelőtt egyesült Pest és Buda, azóta a két városrész egységes. Mint mondta, az állam feladata az egységesítés, mert ha ez nem történik meg, akkor a vészkorszakhoz hasonló időszak ismétlődhet meg az országban. Horváth Csaba azt mondta, a parlamenten belül és kívül is meg kell tartani az egységet, akár ellenzéki, akár kormányzó pártként.
Rogán Antal, Belváros-Lipótváros fideszes polgármestere azt mondta: el kell utasítanunk az erőszakot, erős nemzetre, gazdaságra, családra és kormányra van szükség, de hangsúlyozta, emellett nemcsak erőre, hanem a józan észre is nagy szükség van.
„Állítsuk vissza a józanész tekintélyét, hogy ordas eszmék ne veszélyeztessék nemzetünket” – fogalmazott a fideszes politikus, hozzátéve: nemcsak a saját, hanem a nemzet történetét is közösen írja minden ember.
Rogán Antal az országgyűlési választások első fordulójának eredményére utalva úgy fogalmazott: példátlan esélyt kapott Magyarország, hogy olyan nemzeti egység jöjjön létre, amelyre két évtizede nem volt példa.
A minden évben megszervezett Élet menetére utalva a fideszes politikus azt mondta: ennek a rendezvénynek nem a halálról, hanem az életről kell szólnia, arról, hogy mit kell tennünk annak érdekében, hogy a vészkorszakhoz hasonló dolog soha ne történjen meg újból.
terrorh__za_ver__tam__s.JPG
Verő Tamás rabbi megfújja a sófárt, amelynek jelére elindult az Élet Menete
Schőner Alfréd, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem rektora beszédében kiemelte: hatmillió európai zsidó emberre, azon belül 600 ezer magyar zsidó emberre emlékeznek, akiket koncentrációs táborokban, munkaszolgálatban, gettókban, vagy a Duna partján gyilkoltak meg. Ugyanígy kegyelettel kell gondolni „roma honfitársainkra, ellenállókra, a magyar hadsereg azon katonáira, akik ártatlanul szenvedtek vértanúhalált”.
A rektor kitért az embermentők tevékenységére is, megemlítette közöttük Slachta Margitot, Salkaházi Sárát, illetve Márton Áron gyulafehérvári, Apor Vilmos győri megyéspüspököket, Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapátot, Éliás József református, valamint Sztehlo Gábor evangélikus lelkészt. 65 évvel a holokauszt után közösen is „fel kell emelni szavunkat az antiszemitizmus, a rasszizmus minden fajtája ellen, a szélsőséges gondolatok terjedése ellen” – fűzte hozzá.
Németh Sándor a Hit Gyülekezete vezető lelkésze arra szólított fel, hogy tegyünk meg mindent azért, hogy a zsidó és roma emberek és más kisebbségekhez tartozók félelem nélkül, szabadon élhessenek és boldoguljanak Magyarországon.
„Aggasztóan aktuális ma az Élet Menete, és fájdalmas az emlékezés a holokauszt áldozataira” – mutatott rá Németh Sándor. Úgy fogalmazott: a náci Magyarország tradícióját megidéző Jobbik képviselői immár az Országgyűlésben jelenítik majd meg azt a „nemzetpusztító, átkozott örökséget, amely ellen csaknem 600 ezer magyar zsidó, több ezer roma és más közösséghez tartozó ártatlan áldozat vére kiált az utókorhoz és (…) Istenhez”.
Ha a fanatikus ember ellenőrizhetetlen hatalomra tesz szert, képes embertársait legnagyobb kincsüktől, az élettől megfosztani. A vészkorszak után az emberiség kevéssé tudja az áldozatokat kárpótolni, az elpusztított életeket és elrabolt sorsokat visszaadni pedig nem lehet – jegyezte meg.
Sivarama Szvámi a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége vezető lelkésze elmondta: édesanyja a deportálás során megszökött, de elfogták, és a ravensbrücki lágerbe került. Édesapja kényszermunkásként dolgozott az ukrán fronton, és a második világháború végén, hosszas keresés után megtalálta édesanyját. Isten előtt mindenki egyenlő, ennek a ténynek a figyelembevétele az emberek közötti különbségtétel megszüntetését eredményezheti – vélekedett.
Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke és a sorrendben nyolcadik felvonulás szervezője beszédében kiemelte: rendezvényük mára társadalmi eseménnyé vált, a megjelent hatalmas tömeg pedig mutatja, hogy a holokausztra való emlékezés 2010-ben is fontos ügy. „Mi nem akarjuk még egyszer átélni a rettegés óráit, a legborzasztóbb számbavétel megsemmisítő érzését a pusztítást és a pusztulást” – fogalmazott.
A megemlékezés végén hat óriás léggömböt eresztettek a magasba a holokauszt 600 ezer magyarországi áldozatának tiszteletére. A léggömbökre szalagokat erősítettek, amelyeken a 600 ezer magyar áldozat neve szerepelt.
