Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

Kertész Imre volt a párizsi könyvszalon díszvendége

Forrás: MTI

Óriási érdeklődés övezte a Kertész Imrével folytatott beszélgetést szombaton Európa egyik legrangosabb könyvkiállításán és-vásárán, a párizsi Salon du Livre-en, amelynek a Nobel-díjas író művei és élete közti összefüggés volt a témája.


A fennállásának 30. évfordulóját ünneplő párizsi könyvszalon kivételesen nem egy országot, hanem harminc világhírű írót helyezett a március 26. és 31. között a Porte de Versailles vásárvárosban zajló könyves találkozó középpontjába.

A magyar díszvendég a mustra születésnapi pódiumán színpadi beszélgetés keretében találkozott francia közönségével. Több százan voltak kíváncsiak Kertész Imrére, sokaknak már csak állóhely jutott. A 2002-ben irodalmi Nobel-díjat kapott magyar író valamennyi regénye megjelent franciául az Actes Sud kiadó gondozásában.

Manuel Carcassone irodalomkritikus, újságíró bevezetőjében azt hangsúlyozta, hogy a holokauszt-túlélő Kertész Imre egész élete tulajdonképpen egyfajta túlélés, hiszen a koncentrációs tábor után a kommunizmust kellett túlélnie. Ennek ellenére művészete elsősorban nem tanúságtétel.

Kertész elmondta, hogy amikor nekilátott a Sorstalanság megírásának, nem a tanúskodás érdekelte, hanem a „durva valóságból” akart művészetet csinálni. Az a kérdés izgatta, hogy az általa megélt tapasztalatból hogyan lehet regényt írni. Amikor Magyarországon a könyv 1975-ben megjelent, akkor a barátai azt mondták, hogy kár, hogy ilyen későn írta meg auschwitzi tapasztalatait, mert az olyan régen történt, hogy a téma már senkit nem érdekel. Kertész azonban meg volt arról győződve, hogy ez nem így van, mert a holokauszt valójában az európai civilizáció traumája. S egy ilyen trauma feldolgozásához véleménye szerint legalább három generációnyi időre és érettségre van szükség. Ezért érezte úgy, hogy a kultúra és azon belül a regény az egyetlen közeg, amely megőrizheti a holokausztot a jövő számára, s idővel lehetőséget adhat Európának a trauma feldolgozására.

Kertész szerint Auschwitz tulajdonképpen azért nagyon jó regénytéma, mert a borzalmak naturalista leírása sehova nem vezet, s az embernek teljesen meg kell újulnia ahhoz, hogy ebből művészetet tudjon teremteni. Kertész ezért saját bevallása szerint „kissé cinikusan”, íróként tulajdonképpen csak örülhet annak, hogy a XX. század legnagyobb borzalmát megélhette, mert ő ebből teremthet új világot művészetében.

Arra a kérdésre, hogy más túlélőkhöz hasonlóan érzett-e bűntudatot amiatt, hogy ő hazatérhetett a koncentrációs táborból, miközben barátai odavesztek, Kertész egyértelmű nemmel válaszolt. Szerinte a lelkifurdalás érzése mögött valójában másfajta szégyen lapul: például a kollaboráció kérdése, amelyre a gyilkos gépezet kényszerít mindenkit a túléléshez. Ennek a gépezetnek az volt a célja, hogy meggyilkolja az embert, de eközben csak a vele való együttműködésben volt lehetséges a túlélés. Ezt a tényt a legnehezebb felismerni és bevallani, s ezt idővel a legtöbb ember el is felejtette – tette hozzá.

Saját zsidóságát illetően Kertész elmondta, hogy a deportálással őt egy olyan közösségbe taszították be, amelynek korábban nem volt tagja. Hozzá hasonlóan a budapesti zsidóság nagy része a negyvenes években nem volt vallásos, asszimilálódott és be akart illeszkedni a magyar társadalomba. Nem ismerte fel a veszélyt sem, amely fenyegette. „Olyan külső jegyekkel bélyegezték meg a zsidókat, amelyeket ők maguk nem is ismertek, s így hazugságból hazugságba sodródtak, ez jelenti valójából a sorstalanságot” – hangsúlyozta a Nobel-díjas író.
Kertész azt is elmondta, hogy a magyar nyelv meghatározta az életét: 1956-ban azért nem hagyta el hazáját, mert az anyanyelve és az ahhoz kötődő nagyon gazdag kultúra egyszerűen odakötötte. Soha nem tudta elképzelni, hogy más nyelven írjon. De magyarul manapság a legszabadabban Berlinben tud írni – fűzte hozzá.

Kertész Imre látogatást tett a magyar standon is. Több évi szünet után a Magyar Könyv Alapítvány kezdeményezésére és finanszírozásával a Párizsi Magyar Intézet (PMI) ismét önálló standdal szerepel a vásáron, ahol mintegy kétszáz francia nyelvű magyar vonatkozású könyvet vásárolhatnak meg az érdeklődők.


Kapcsolódó cikkek

Categories:
Ezek is érdekelhetnek
********************
[pvt_monthly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_weekly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_daily_toplist post_type="post" limit=3]
Search toggle