Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

A razzia, film a párizsi zsidók deportálásáról

Forrás: Globusz.net / Le Figaro

Három és fél millió néző, a hallgatóság 13,7 százaléka követte március 9-én este a France 2 francia közszolgálati tévécsatornán fő műsoridőben, 20 óra 35 perctől 23 óráig tartó műsort az úgynevezett kerékpárstadioni razziáról – a párizsi zsidók 1942 júliusában történt elhurcolásáról.


A műsor nézettsége megelőzte a Nouvelle Star című francia valóságshowt is, és ezzel a második helyre került az adók versenyében. Az estet Roselyne Bosch „La rafle” – A razzia – című, a francia mozikban szerdától vetített, részben Magyarországon forgatott filmjének bemutatója alkalmából szervezte a France 2.

A Les Échos a nácikkal való II. világháborús francia kollaboráció egyik – vagy talán éppen „a” – legszégyenletesebb epizódjának nevezi a Vél d’Hiv-i razziát, amelynek során 1942. július 16-án 4500 francia csendőr közreműködésével 13 ezer zsidót tartóztattak le. Ez a tettesek szemében csak félsiker volt, a nácikkal kollaboráló vichy-i kormány ugyanis 25 ezer zsidó összegyűjtését tűzte ki célul. A foglyokat először a Vélodrome d’Hiver kerékpárstadionba zsúfolták össze szörnyű egészségügyi körülmények között, majd átszállították őket a Loiret megyei Beaune-La-Rolande táborba, ahol a gyermekeket, mielőtt deportálták volna őket a német megsemmisítő táborokba, elválasztották szüleiktől. A náci megszállás idején lezajlott tragikus esemény 1995. júliusi évfordulóján Jacques Chirac volt francia elnök ismerte el először, hogy a francia állam is felelősséget viselt a második világháború során – a náci megszállás és a vichy-i kollaboráns kormány időszakában – összesen mintegy 75 ezer zsidó állampolgárának halálában

razzia_r__szletaforgat__sb__l_RoselyneBosch.jpgrazzia_r__szletaforgat__sb__l_RoselyneBosch.jpg
Roselyne Bosch a forgatáson (Fotó: Le Figaro)

Roselyne Bosch, Ilan Goldmannak, a film producerének a felesége újságíróként kezdte, majd maga is filmproducerként, forgatókönyvíróként és rendezőként folytatta pályáját. Régóta készült arra, hogy filmet forgasson erről a témáról. Éveken át gyűjtötte a dokumentumokat. Pedagógiai célzatú, látványos filmjének történelmi tanácsadója Serge Klarsfeld, az ismert antifasiszta ügyvéd volt.

A Le Figarónak nyilatkozva Roselyn Bosch elmondta: bár ő maga nem zsidó, a filmet producerként jegyző férjének családja révén megadatott számára, hogy felfedezze a zsidók humorát, életszeretetét és életfilozófiáját. Az évek során megtudta azt is, milyen mély traumát éltek át az érintett családok az 1942 évi razzia idején. Ez adta az indítékot számára a film elkészítéséhez. Ez nem „még egy film a háborúról” – mondta a lapnak – mert rá kellett jönnie, hogy nem készült igazi film a francia gyerekek deportálásáról, ő pedig a éppen gyerekek szemszögéből kívánta vászonra vinni a tragédiát, felelevenítve az egyik túlélő, az akkor 11 éves Joseph Weismann történetét. (A férfi, aki ma már nagyapa, maga is jelen volt a France 2 estjén.)

A rendezőnőnek Serge Klarsfeld megmutatta a francia belső elhárítás, a Renseignements généraux 1942 évi jelentését, amelyben többek között az szerepelt, hogy „Franciaország még nem elég antiszemita ahhoz, hogy eltűrje a zsidók tömeges deportálását”. Ez Roselyne Bosch szerint bizonyítja, hogy bár voltak ambivalens érzések a zsidók irányában, a francia lakosság nem volt eleve antiszemita. Rosalyne Bosch fontosnak tartja ezt, mivel, mint fogalmazott, Franciaország volt az egyik leginkább kollaboráns ország, de ugyanakkor egyike azoknak is, amelyekben a leginkább védték a zsidókat. A párizsiaknak köszönhető, hogy mintegy 10-12 ezer ember időben el tudott menekülni, holott zsidókat bújtatni kockázatos volt abban az időben. A terror légköre ellenére sok egyszerű ember volt, aki Igazként viselkedett.

A kerékpárstadiont 1959-ben lerombolták. Az ottani eseményeket megelevenítő jeleneteket budapesti filmstúdiókban forgatták.


Kapcsolódó cikkek

Categories:
Ezek is érdekelhetnek
********************
[pvt_monthly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_weekly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_daily_toplist post_type="post" limit=3]
Search toggle