Nem tűri a neonácik masírozását Nyugat-Európa
Forrás: Népszava
A gyülekezési jogról zajló vitának egyik újabb eleme a Fővárosi Bíróság azon ítélete, miszerint törvényes a budapesti náci megemlékezés, amit végül mégsem tartanak meg Budapesten.
A szólás szabadságával rokonítható jogot többen korlátozhatatlannak vélik, azonban a nyugat-európai példák azt mutatják, hogy nem minden esetben kell engedélyezni a felvonulásokat.
Nemzetközi szabályozás: nem tiltott a gyülekezési jog korlátozása
A nemzetközi szerződések nem tiltják a gyülekezési jog korlátozását, ennek megfelelően több nyugat-európai állam jogrendszere is lehetővé teszi, hogy a szélsőséges felvonulásokat betiltsák.
A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya előírja a „békés célú” gyülekezés jogának elismerését, viszont ebben a dokumentumban már megfogalmazódik, hogy a gyülekezés joga nem korlátozhatatlan. Gyakorlását az állam biztonsága, a közbiztonság és a közrend, illetőleg a közegészség, a közerkölcs vagy mások jogai és szabadsága védelme érdekében korlátozások alá lehet vetni. Egy későbbi nemzetközi szerződés lehetőséget ad arra, hogy a nemzetbiztonságra, közbiztonságra, a közegészségre, vagy az erkölcsökre hivatkozva, illetőleg mások jogai és szabadságai védelme érdekében korlátozható legyen a gyülekezési jog.
Németország – A gyülekezési jog is korlátozható
A német kormány 2005-ben döntött úgy, hogy a gyülekezési jog gyakorlásának szigorításával elejét veszi a szélsőjobboldali demonstrációknak. Korábban a német jog úgy rendelkezett, hogy pénzbüntetés és börtönbüntetés jár azért, ha valaki a nácik tetteit helyeselve, dicsőítve vagy relativizálva zavarja meg a köznyugalmat és az áldozatok emlékét. A 2005-ös szabályozás nyomán azonban bekerült a német gyülekezési törvénybe az a passzus is, hogy egy tüntetést akkor is be lehet tiltani, ha „jól felismerhető körülmények arra engednek következtetni, hogy a demonstráció megzavarja a közrendet vagy megsérti a nácizmus áldozatainak méltóságát”. Ennek az „igen nagy valószínűségét” a betiltás kezdeményezőinek tényekkel kell alátámasztaniuk.
A törvény megnevez bizonyos védett körzeteket is, ahol igen nehéz engedélyt kapni egy tüntetés lebonyolításához. Ilyen terület például a parlament két házának környéke, viszont a Brandenburgi kapu és a közvetlen közelében létesülő Holokauszt-emlékmű nem. Szintén védett körzet az egykori koncentrációs táborok helyén létesített emlékhelyek. Egy későbbi, 2008-as bírósági ítélet azt is megállapította, hogy az a neonáci legenda, amely Rudolf Hesst békéért küzdő politikusnak akarja beállítani, megfelel a nemzetiszocialista rendszer dicsőítésének és helyeslésének, ami törvénybe ütköző.
A német jogban tehát összeegyeztethető a véleménynyilvánítás szabadsága a gyülekezési jog korlátozásával.
Anglia – a rendőrség bármilyen korlátozást előírhat
Angliában a vonatkozó szabályok értelmében a rendőrség bármilyen korlátozást előírhat egy gyülekezéssel kapcsolatban, ha a rendelkezésre álló objektív információk alapján ésszerűen feltételezhető, hogy a rendezvény súlyosan sértené a közrendet, súlyos anyagi kárt okozna, vagy nagymértékben megzavarná a közösség életét. Megtiltható a tüntetés abban az esetben is, ha megalapozottan feltételezhető, hogy annak célja mások megfélemlítése. A korlátok tehát egyértelműek: az ilyen gyülekezésnek semmi köze sincsen azon funkciók egyikéhez sem, amelyeket a gyülekezési jog egy demokratikus jogállamban betölt, így a rendőrségnek sem kell az ilyen gyűléseket tudomásul venni.
A brit szabályozás kitér a gyűlöletbeszédre is. Bűncselekményt valósít meg, ha valaki – egy faji vagy vallási csoporttal szembeni ellenséges érzülettel – fenyegető, gyalázkodó vagy sértő feliratot, jelet vagy egyéb ábrát helyez ki, mutat fel olyan személy által látható módon, akinek ez zaklatást, riadalmat vagy szorongást okozhat. A tett azonban csak akkor valósít meg bűncselekményt, ha az elkövető szándéka az, hogy a felirat fenyegető legyen, illetve tudja, hogy az fenyegető lehet.
A szabályozás egyértelműen nyilatkozik tehát a gyülekezési joggal rokonítható véleménynyilvánítási jog korlátozhatóságáról. Mindezt jól mutatja az az eset, amikor a bíróság erre a passzusra hivatkozva ítélte el azt a személyt, aki a saját első emeleti lakásának ablakában helyezett el egy olyan plakátot, amelyen a World Trade Center lángokban álló ikertornyainak fényképe, valamint az a felirat szerepelt, hogy „az iszlám távozzon – védd meg a briteket.”
Franciaország – Az elnök be is szüntetheti a törvénytelen csoportok működését
A francia jog a „nyilvánosság előtt elkövetett faji indíttatású hitelrontás”, valamint az előbbivel rokon, „nyilvánosság előtt elkövetett faji indíttatású becsületsértés” bűncselekményét is ismeri. A különböző rasszista bűncselekmények között abban látja a közös nevezőt, hogy mindegyik súlyosan sérti az egyenlőség elvét.
Azt azonban a francia jogrendszer nem vitatja, hogy egyes szabadságjogok fontosabbak a többinél; ezért nagyobb törvényi védelemben részesíti és garanciákkal veszi körül őket. Ezeket a jogokat nem szabad korlátozni, és nem szükséges semmiféle előzetes felhatalmazás a gyakorlásukhoz. Vannak azonban kivételes esetek, mint például akkor, amikor az alapjogokat más alkotmányos értékekkel, szabadságjogokkal vagy jogelvekkel (például a „közrend” megőrzésének elvével) kell összeegyeztetni.
Ennek következtében a francia köztársasági elnök elnöki rendelettel minden olyan egyesületet, illetve csoportosulást feloszlathat, amely mind formájánál, mind belső szervezeténél fogva, harci alakulatnak vagy magánmilíciának számít. Az elnök azokat a csoportoknak a működését is beszüntetheti, amelyek származás vagy valamilyen etnikumhoz, nemzethez, fajhoz vagy valláshoz tartozás miatt (vagy nem tartozás miatt), megkülönböztetésre, gyűlöletre vagy erőszakos cselekedetekre bujtogatnak. A törvény lehetőséget nyújt arra is, hogy a diszkrimináció, a gyűlölet vagy az erőszakos cselekedetek igazolására, illetve bátorítására alkalmas elméleteket terjesztő egyesületeket is feloszlassák.
Az egyszer már feloszlatott egyesület újraalakításáért három év elzárás jár és/vagy 45 000 € pénzbüntetés.
A gyűlöletbeszédről szóló francia jogszabályok illeszkednek a gyülekezési jog korlátozását szabályozó törvényekhez. A nagy „nyilvánosság előtt elkövetett rasszista hitelrontás vagy becsületsértés” elkövetője súlyosan büntethető: az előbbiért egy év elzárás vagy/és 45 000 Euró pénzbüntetés jár, az utóbbiért pedig fél év elzárás és/vagy 22 500 Euró pénzbüntetés.
Magyar szabályozás
Mindössze 19 paragrafus szabályozza a gyülekezési jogot Magyarországon, ami azt jelzi, hogy a jogalkotó nem kívánt különösebb korlátokat megfogalmazni. Minden esetben legkésőbb három nappal a rendezvény előtt be kell jelenteni a tüntetést az illetékes rendőrségen. Az engedélyt csak abban az esetben lehet megtagadni: ha a bejelentéshez kötött rendezvény megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható. A rendőrségi döntés ellen pedig nem lehet fellebbezni, csak bírósági felülvizsgálatot kérni.
Rendezvényt feloszlatni csak akkor lehet, ha az bűncselekményt valósít meg vagy ha a résztvevők fegyveresen jelennek meg, esetleg ha a tüntetők a tiltó határozat ellenére gyűltek össze. Azonban, ha például egy tüntetés nyíltan valamely népcsoport kiirtására akar buzdítani, akkor meg kell várni a tömeg összehívását, és csak ezután lehet a tiltást kimondani. Ezt az ellentmondásos helyzetet próbálta orvosolni a rendőrség – igen kevés sikerrel – azzal, hogy a közlekedési nehézségekre hivatkozott.
