Egyedülálló szarkofágfedelet állítottak ki Izraelben
Forrás: MTI
Egyedülálló régészeti kiállítás nyílt Izraelben, az ókori Caesarea kikötőjében. A tárlat egyik fő attrakciója egy 1700 éves szarkofágfedél. Súlya meghaladja a négy tonnát.
Páratlan szabadtéri régészeti kiállítás nyílt Izraelben, az ókori Caesarea kikötőjében. A tárlat egyik fő attrakciója egy 1700 éves, kivételes szépségű szarkofágfedél, amelyet első ízben tekinthet meg a nagyközönség.
A szarkofág a kőkoporsónak a római császárkor idején felbukkanó elnevezése, ami görögül húsevőt jelent. Valamennyi ókori népnél használatos volt a szarkofág, kivéve azoknál, amelyek halottaikat elégették. A szarkofágkészítés virágkora a római császárkorra esik, amikor az i.u. II-IV. században általánossá vált a reliefdíszes márványkoporsókba való temetkezés. A római szarkofágok faragott domborművei rendszerint görög mintákat követő mitológiai jeleneteket, szimbolikus alakokat, ritkábban a halott életével kapcsolatos témákat ábrázoltak – olvasható az Art Daily hírportálon.
A kiállított szarkofágfedél súlya meghaladja a négy tonnát. A márványt szomorú és vidám színpadi maszkok ékesítik, az antik teátrumokban ugyanis kétfajta művet adtak elő, komédiát és tragédiát. Belevésték a kígyóhajú szörnyeteg, Medúza fejét is, amelynek az ókorban az őrszem szerepét szánták. A görög mitológia szerint ugyanis kővé dermedt bárki, aki a szemébe nézett, így Medúzától remélték, hogy megvédi a holtakat a sírrablóktól. A gazdagon díszített szarkofágtető egykoron Caesarea valamelyik gazdag lakosának koporsóját fedte.
Caesarea Maritima ókori kikötőváros a Földközi-tenger partvidékén, Izraelben, mai neve Kesari. Eredetileg egy föníciai település állt a helyén. Heródes i.e. 20-9 között nagyszabású építkezésekbe kezdett, és Augustus tiszteletére a Caesarea nevet adta az új városnak.
I.u. 6-tól lett a júdeai római prokurátorok székhelye, és a legfontosabb római helyőrség. Itt hunyt el I. Agrippa király, aki 41 és 44 között uralkodott. Az i.u. 66-ban kirobbant zsidó háború idején Vespasianus főhadiszállása volt, aki császárrá való kikiáltása után római kolónia rangjára emelte a várost. Legnagyobb kiterjedését a bizánci korban érte el, amikor Palestina Prima néven tartományi főváros lett.
